L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A szobor leleplezése alkalmával Kolozsvárott is követték a nagyobb városokban is megszokott gyakorlatot, felszólalt valamennyi felekezet képviselője: a katolikus, a református, az unitárius, a lutheránus, a görög katolikus, a görögkeleti lelkész, valamint a zsidó rabbi is. A főszónok, Márki Sándor történészprofesszor beszéde Nép és király címmel bekerült a Kárpátok Ore emlékkönyvébe, főbbek közt a következőket hangsúlyozta: Nem hatvanhat, de még másfél esztendővel ezelőtt sem hitte volna senki, hogy a czeglédi nótába, melynéljobban csak Rákóczi gyújthat, Kossuth neve helyébe a Ferenc Józsefé kerüljön, a hadsereg régi zászlaja együtt lengjen a nemzeti zászlókkal, s a szívekben, a halni készülő magyaroknak, honitoknak, szerbeknek, minden magyarnak a szívében a hazaszeretet olthatatlan lángja ilyen fényesen lobogjon. (Szabó 1994, 76) A szobrot 1918 decemberében a városba bevonuló román csapatok lerombolták. Az Egerhez közeli Szilvásváradon a Szalajka-völgyben 2002 novemberében állították fel a Szeszák Ferenc által faragott eredeti szobor másolatát, az egykor fölé emelt tetőzetet tartó székelykaput imitáló építménnyel együtt. A tölgyfából készült és 2,62 méter magas szobor felavatására nagyszabású ünnepség keretében került sor: az Országgyűlés akkori alelnöke Harrach Péter avatta fel, Tőkés László református püspök megáldotta és Szabó József bélapátfalvai apát pedig felszentelte.93 A felavatás után évente rendeznek megemlékezéseket, 2008-ban például Kárpát-medencei találkozót szerveztek ünnepi műsorral, koszorúzással,94 s az utóbbi években szélsőjobb szervezetek is rendszeresen tartanak itt megemlékezéseket. A szoborállítás eredeti célját, s azt, hogy a kolozsvári nem volt egyedüli ebben a kategóriában, s nem hagyományos köztéri alkotásként készül és egyetlen más ilyen szobor sem maradt meg eredeti helyén, a híradásokban nem említik. A hangsúly a harcos, a székely honvéd népfölkelő alakján, az „ezeréves hazát védelmező” Kárpátok Őrén van, amelyet a bevonuló románok elpusztítottak. Egy új mítoszt alakítottak ki a szobor köré: ma már Trianon, s a magyarok szétszórattatásának jelképévé, „az ezeréves határokat” védelmező szimbolikus alakká vált. Az I. világháború kitörése után sokan úgy érezték, hogy szükség van a magyarság összefogására és olyan biztos védelmi rendszerre, mint amilyen a Honfoglaláskor működött. Ezt ismerte fel Szeszák Ferenc szobrász is, aki 1916-ban elkészítette a Kárpátok őre emlékművet, melyet Kolozsvár főterén állítottak fel. A Kárpátok Őrét Szeszák Ferenc aktualizálva az I. világháborút katona-alakban fogalmazta meg. 1918-ban a Kolozsvárra bevonuló román csapatok azt az emlékművet felgyújtották és elpusztították. Ezután következeit be Trianon, mely a magyarság szétszóratását és hazánk feldarabolását eredményezte. Az azóta eltelt idő mindenben igazolta Szeszák Ferenc megérzését és ma is aktuális üzenetét,95 A Szent György Lovagrend honlapján szereplő hír szerint a 2010. szeptember 18-án tartott ünnepségre meghívták a határon túli magyar politikai pártok vezetőit is, és a rendezvényen a Szent György Lovagrend Katonai Hagyományőrző Tagozata teljesített szolgálatot. A honlapon közük a rendezvény programját is: Himnusz Imádság: Szabó József apát (Bélapátfalva) és Kárászi Attila református lelkész (Szilvásvárad) Ünnepi Köszön tő: Kubatov Gábor FIDESZ pártigazgató, Országgyűlési képviselő Szaniszló László Szilvásvárad polgármestere Határon túli magyarok képviselőinek üdvözlő beszédei: Tőkés László EU parlamen t alelnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Szilágyi Zsolt, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke 93 www.szentgyorgylovagrend.eu/index.php?page=147 94 www.erdely.ma/kultúra.php?id=43725&círn=karpat_medencei_talalkozo_a__szalajka_volgyben&autoid=46385&year= 2010&month= 10&day=28&what=archivum 95 www.szentgyorgylovagrend.eu/index.php?page=147 42
