L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
„ Istenünk, a világ királya, sajog a szív, és a lélek távolodik. Milyen szörnyű, hogy Isráel Tóraismerő fiait elfogták, kihajtván őket a temetőbe, kényszerítve, hogy megássák sírjaikat, hogy aztán irgalmatlanul meggyilkolják őket. Nyugodjanak békében Mosche Duksler Hakohén, Menachem Baruch Binét, Baruch Stern, Benjamin Zeev Schönfeld és Schulz, Baruch Ratter, David Eichenbaum és Strasser József Érsekújvárból. A galántai hitközségből Mordecháj Ehrenwald és Pinchasz Zeev Fischoj'. Székesfehárvárról Rudolf Zaas és Stein Jenő. Magyaróvárról Singer Dávid, Büchler József és még sokan mások, kiknek nevét nem ismerjük. Mindnyájan hősök, mindnyájan szentek. Halljátok, egek, mi történt. Jaj, fiatal fiúk életét és reményét szakította meg a gyilkos keze 1945 Adar hónapjában. ” (Strba-Lang 2004, 156) A szerzőpáros leír egy másik gyilkosságot is, amikor a nyilasok az Érsekújvárhoz közeli Bajcs és Perbete határában, az út menti erdőben 3 szökött munkaszolgálatost végeztek ki.348 Földi maradványaikat 1947-ben exhumálták, majd az érsekújvári ortodox zsidó temetőben, a már ott nyugvó, fentebb említett 17 áldozat mellé temették őket. Amikor az érsekújvári zsidó hitközség egyik tagja, Quitt Ede 1964-ben elhagyta az országot, meghagyta, hogy a hitközség adja el a lakóházát, s az ezért kapott összegből emlékjelet állítson nekik. „Csak 1973-ban derült fény a meggyilkoltak kilétére, valószínűleg Tatabányáról számlázó munkaszolgálatosok voltak: Kohn László, Hoffmann Siimegh László és Klein Mór. Akkor került az emlékműre a most is olvasható felirat, amelyet az akkor Jeruzsálemben lakó Fleischer Rudolf korrigált és hagyott jóvá” (Strba-Lang 2004, 176). A második világháború utáni években, amikor erre lehetőség adódott, a túlélők és az áldozatok leszármazottai közül sokan egyénileg vagy csoportosan már jóval az 1989-es rendszerváltás előtt felkeresték az egykori koncentrációs táborokat, elsősorban Auschwitz-Birkenaut, ahonnan többen hoztak magukkal hamut és csontmaradványokat is, melyeket otthon a zsidó temetőben temettek el. Az adatközlők elmondása szerint a haláltáborból hozott hamu és csontmaradványok itthoni eltemetésével a meg nem adott végtisztességet akarták pótolni, amit elégetett, füstté vált szeretteiknek sohasem adhattak meg. A haláltáborok felkeresését a túlélők, az elpusztítottak leszármazottai és rokonai egyfajta zarándokúinak tekintették és tekintik ma is.349 Strba Sándor és Lang Tamás is leírják kötetükben az érsekújvári zsidók első auschwitzi zarándoklatját: A hitközség vezetősége 1962 májusában az akkor működő egyetlen utazási iroda, a Čedok segítségével zarándokutat szervez az Auschwitz-birkenaui táborba... A IV. krematórium melletti lápos területen könnyen lehet még hamu- és apró csontmaradványokat találni. A résztvevők egyike, Quitt Ede egy papírdobozba földet, hamu- és csontmaradványokat szed, majd idehaza szabályos gyászszertartás szerint eltemeti a meggyilkolt munkaszolgálatosok közös sírjába. Ugyanebbe a sírba helyezik majd a városban megtalált RJS-szappan (Reine Jüdische Seife) szürkéssárga kockáit is. (Strba-Lang 2004, 221) Ez, a szappanok jelképes eltemetése nem egyedi eset. A dunaszerdahelyi zsidó temetőben álló emlékmű felirata is utal az eltemetett szappanokra: ÁLLJ! Hajtsd meg fejedet az itt eltemetett Szentkönyvek, Tóra tekercsek és az Auschwitzi haláltáborból hazahozott Emberi testből készült szappanok előtt. 348 A második világháború ideje alatt Magyarországon a zsidók számára bevezetett munkaszolgálat egyedülálló volt Európában, mivel csak itt szervezték meg ezt a fajta kényszermunkát katonai alapon. A témáról részletesen lásd Randolph 1996; Rákos-Verő 2008. 349 Néhány éve a budapesti székhelyű Elet Menete Alapítvány (www.eletmenete.hu) rendszeresen szervez csoportos utazásokat az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba, ahol a résztvevők végigjárják az útvonalat, amelyet a zsidók tettek meg érkezésüktől a gázkamrákig. A még néhány túlélőn és az egykori áldozatok leszármazottain, rokonain kívül nagyon sok olyan résztvevő zarándokol el ide, aki ezzel a gesztussal az emlékezésen és a kegyeleten túl tiltakozásának is hangot szeretne adni az antiszemitizmussal és mindenfajta fajgyűlölettel szemben. A kutatott területről évente több csoportos utat szerveznek ebből az alkalomból diákok részére is. 135
