L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Az ünnepély tábori szentmisével kezdődött, amely után felvonulás volt a Hősök terére, amelyet teljesen megtöltött a nagyszámú közönség. A Himnusz akkordjai közben - amelyet az ácsai leventezenekar játszott — lassan felhúzták az árbocra a díszes zászlót. Az avatóbeszédet az Országzászló Nagybizottság nevében Dr. Berényi Róbert várm. tb. főügyész, esztergomi ügyvéd mondotta. (...) Az ünnepi beszéd után egy ácsai levente üdvözölte az új országzászlót, amelyet Szűcs Jenő ácsai ig. tanító buzdító szavak kíséretében adott át a testvérközség lakosságának. (...) Ezután a hősi emlékmű leleplezése következett. Szűcs Gyula ácsai esperes-plébános, a község szülöttje megható szavakkal emlékezett meg Palást község hősi halottairól, majd Bukodi Berci és Viola Annuska ácsai leventeifjú és leventeleány szavaltak egy-egy hazafias költeményt mély átérzéssel. A hősi emlékműre Ocsa nagyközség nevében Szűcs Jenő ig. tanító a portyázószázad nevében Bulykovszky Gusztáv főhadnagy, Palást község nevében Obuch Mihály erdőtanácsos helyezett koszorút. Az ünnepség után a portyázó század, a tűzharcos alakulatok, valamint a leventeijjak és leventeleányok díszmenetben vonultak el a hősök emléke és az országzászló előtt. (...) A testvérközség szíves küldöttségéi a palástiak magyaros vendégszeretettel fogadták és minden ház örömmel látott vendégül egy-egy ácsai leventeifjút vagy leányt.266 A második világháborút követően ezek a kombinált emlékművek néhány kivételtől eltekintve megmaradtak, sok helyen a zászlórúd még a mai napig is megvan. Ugyancsak megmaradt több, kizárólag országzászlós emlékműként állított objektum talapzata is a zászlórúddal együtt, sőt a zászló felhúzására szolgáló csigás szerkezet is. Több településen az országzászló helyén állították fel a második világháborús emlékművet, néhány esetben beépítették a talapzatát az új emlékműbe (pl. Vágfarkasdon, illetve a Garam menti Kéménden), ill. ez vált második világháborús emlékművé, amelyre utólag rákerült az elesettek névsorát tartalmazó emléktábla. A gömöri Lucskán az eredetileg 1939-ben felállított kombinált emlékművön az első világháborús emléktáblát kicserélték, ma mindkét világháború áldozatainak névsorát tartalmazó emléktábla látható. A felsőzellői egykori kombinált emlékmű talapzatának egy-egy oldalára az első világháborús emléktáblákon túl felkerült a második világháború, illetve a holokauszt helyi áldozatainak névsorát tartalmazó emléktábla is. Barsbesén az eredeti talapzatot egy újabb elemmel egészítették ki, s így vált második világháborús emlékművé. Az utóbbi évtizedben mind Magyarországon, mind pedig a határain túl élő magyarok - egyelőre aránylag szűkebb - körében a háborús emlékművek mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az országzászlós emlékjelek iránt is. Magyarországon az elmúlt évek során már több országzászlós emlékművet is avattak, például 2004-ben Balassagyarmaton, 2007-ben Dunakeszin és Nagymaroson, 2008- ban Agárdon, Győrött, Körmenden, Vácott és Zebcgényben, 2009-ben Gödön és Nagytétényben, 2010- ben Balatonvilágoson és Diósdon stb. A Győrben 2008 júniusában rendezett felavatáson az ünnepi szónok Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, a szlovák parlament akkori képviselője volt. Az általam kutatott területen egyelőre nincs tudomásom országzászló állításáról. Összefogás napja címmel az egyik szlovákiai magyar hírportál beszámolt a párkányi Via Nova ICS és az esztergomi Fidelitas 2008. december 6-án tartott közös rendezvényéről, amely a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás évfordulójához kapcsolódott és az esztergomi országzászlónál zajlott.267 Vágkirályfa központjában az egykori országzászló helyén egy esküre emelt kezet ábrázoló emlékjelet állítottak a még meglévő zászlórúd tövében, amelyet 2005-ben annak emlékére szenteltek fel, hogy 266 Országzászló és hősi emlékmű avatása Paláston. Bars-Hont, 1942. augusztus 2., 5. p. 267 „December 5-én a Mária Valéria hídon, este 19.00-kor találkozott az Összefogás napja nevű rendezvényen a magyarországi, valamint szlovákiai résztvevők csoportja. A párkányi Via Nova ICS és az Esztergomi Fidelitas közös rendezvényén a nagyon rossz időjárás ellenére is rengetegen jöttek el, hogy közösen emlékezzenek a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás negyedik évfordulójára. A közös fáklyagyújtás után az esztergomi ORSZÁGZÁSZLÓHOZ mentek, ahol is a ferences gimnázium tanulójának szavalata után Környi Zoltán a Párkányi ICS elnöke és Heer Ádám az Esztergomi Fidelitas elnöke mondott beszédet. Mindketten az anyaország és a határon túli magyarság szolidaritásának fontosságára hívták fel a figyelmet. ’2004. december 5-ei népszavazás nem jelentheti a határ két oldalán levő magyarok kapcsolatának alapját, újra össze kell fogni, továbbra is együtt kell gondolkodni.’ A rendezvény végén közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt” (http://www.felvidek.ma/index2.php7option=com_content&taskview&id=10197&po..., 2010. 1. 26). 94
