L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A Kormányzó Úr elrendelte, hogy miden évben június 28-án Honvédnapot kell rendezni. Ezt a napot a honvédség programszerűen ünnepli meg, de bele kell kapcsolódnia — minden rendelet nélkül - a polgári lakosságnak is, hiszen igazi, mély jelentősége ebben a szoros összefogásban domborodhatik ki. A honvédek ünnepnapja kell, hogy minden magyar ember büszke és vidám belső ünnepi élménye legyen, amit tettekkel nyilvánít meg kifelé. Az elmúlt évezred fergeteges küzdelmeiben kiragyogó magyar katonai szellem, a magyar sors által kirótt hivatás öntudatos átérzése és helyes értékelése adja meg ennek az ünnepnapnak belső tartalmát és célját. Ez a legfelsőbb rendelkezés olyan időben látott napvilágot, amelynek magyar szívet és katonai szellemet megkívánó küzdelmei azt különösképpen időszerűvé teszik. Ezért az idén bizonyára hatványozottan erős és bensőséges összefogása lesz a Honvéd-nap a szilárd arcvonalat alkotó magyar honvédségnek és magyar polgári lakosságnak.220 A Vármegye című hivatalos lapban, 1942 augusztusában már egy újabb háborús emlékjeltípus állítását szorgalmazták, egy olyan emlékművét, amelyet az adott vármegyében elesett katonáiénak emelnének. Az ekkor megszokott pátosszal írt javaslatot a következőképpen indokolták: A maga hősi halottainak emlékezetét meghirdette minden köziilet, tanintézet, minden társadalmi intézmény, csupán a vármegyék hősi halottainak nincs még egy olyan emlékműve, amely ennek a Szent István által alapított, Szent István és az Árpádok kora óta a magyar nemzet minden életképességét, életakarását és élnitudását nivelláló intézménynek, a magyarság organizmusával indivisibilités ac separabilites összeforrt szervezetnek hősi múltját hirdetné a bátrak élén küzdött legbátrabbak hősi halottaiban. Pedig, ha volt a magyarok földjén vezérlő szervezet, úgy a vármegye volt mindenkoron az. A vármegyék zászlói vitték az évezredes történelem folyamán bátor, megnemalkuvó csatákba a Nemzet sok ezreit, a vármegyei bandériumok álltak ellen a tatár s török hordáknak, a vármegyék erején és ellenállásán hiúsult meg minden ellenséges szándék, mely ezt a népet a legválságosabb időkön által újabb és újabb életküzdelmek számára átmentette. Mert mi a vármegyék vezérlete alatt sohasem hódításokért küzdöttünk, csak életünk védelméért, életünk újabb és újabb létküzdelméért. Hosszú történelmi nevek galériája várna megörökítésre ennek az emlékművek tábláin, hogy felfényesítsék az ősi tetteket, s világgá ragyogják a vármegyei hősi halottak emlékezetén keresztül az egész Nemzet hősi vitézségében elenyészhetetlenül élő dicső múltját...22' Miután Horthy István repülő főhadnagy, kormányzóhelyettes 1942. augusztus 20-án repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette, törvényjavaslat született arra vonatkozóan, hogy neve Magyarország területén minden világháborús emlékműre felkerüljön. Részlet a javaslatból: Dr. Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök a képviselőház és a felsőház múlt hét végén tartott ülésén törvényjavaslatot nyújtott be „A hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes Úr emlékének megörökítéséről”. A törvényjavaslatnak hat szakasza van, amely méltóképpen kívánja a nemzet örök hálájának mécsesét meggyújtani és örök időkön át ébrentartani a Haza oltárán életét feláldozó vitéz nagybányai Horthy István emlékezete előtt. (...) A jelenlegi világháború hőseinek emlékén első helyen kell bárhol az országban megörökíteni vitéz nagybányai Horthy István nevét, akinek Budapesten egyébként külön emlékművet állítanak fel...222 Az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a rendeletet nem mindenhol követték, de a korabeli sajtóban több adatot is találtam Horthy István nevének megörökítésére vonatkozóan, illetve híreket a róla szóló megemlékezésekről. A korabeli lapok több oldalon is foglalkoztak halálával, hosszú méltatások jelentek meg róla, valamint részletesen beszámoltak a temetéséről is. A Rimaszombatban 1942-ben felavatott első világháborús emlékmű központi helyére vésték fel a nevét, s az emlékmű felavatása alkalmával külön is megemlékeztek róla.223 220 Június 28: Honvéd-nap. Gömör, 1942. június 28., 3. p. 221 Hősi emlékművet a vármegyék hősi halottainak. A Vármegye, 1942. augusztus 20., 3. p. 222 Méltóképpen örökíti meg a nemzet a hősi halált halt Kormányzóhelyettes emlékét. Gömör, 1942. október 18., 1. p. 223 Az ezzel kapcsolatos híreket lásd a Mellékletben, a rimaszombati emlékjelekkel kapcsolatos részben! 81
