L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

Az emlékjelek felállításának időpontja (1944 májusa) jelzi, hogy elsősorban háborús propaganda céljaira volt szükség ezek ünnepélyes felavatására, hiszen kevésbé elképzelhető, hogy egy zömében szlovákok lakta, még 300 lakost sem számláló faluban a háborúnak ebben a szakaszában a lakosságot emlékművek létrehozásának terve foglalkoztatta volna. Az sem véletlen, hogy az emlékjelek felavatását a Hősök Emlékünnepére,161 más megfogalmazás szerint a Hősök Napjára időzítették.

A még ma is meglévő, sőt az újonnan avatott „Hősök kútja”-ira vonatkozóan Magyarország különböző pontjairól rendelkezünk adatokkal, arról viszont nincs tudomásom, hogy a mai Szlovákia magyarlakta vidékein számon tartanának ilyen objektumot. Magyarországon, a Csongrád megyei Maroslelelén egy 1931-ben a lakosság vízellátása céljából fúrt kút vált háborús emlékjellé.162 A közelmúltban (2002- ben) Páloznakon díszes Hősök kútját avattak az első és a második világháborús áldozatok emlékére.163 A Bükk hegységben, Bükkszentkereszt közelében az erdőben egy forrás viseli a Hősök kútja nevet.164 A Veszprém megyei Kővágóörsön a templom mellett található a Hősök kútja, s az öntöttvas kút mögött emelt falon elhelyezett két emléktáblán az első világháborúban elesettek névsora is olvasható.165

3.1.5. Képzőművészet és háború (harctéri festészet)

A különböző háborús emlékjeleken túl a fényképek és a képzőművészeti alkotások is őrzik az első világháború eseményeit, ezek tehát tágabb értelemben ugyancsak a háború egyfajta jeleinek tekinthetők. Mivel az első világháború során megrendelésre dolgozó harctéri festők tevékenysége az időszak kevésbé ismert és kutatott szegmensét képviseli, az alábbiakban - a sajtóban megjelent hírek segítségével - nagy vonalakban megkísérlem felvázolni a festőművészek háborús propagandában betöltött szerepét.

Az első világháború idején az újságírók és fényképészek mellett számos neves képzőművész volt tagja a Kriegspressequartier Kunstgruppének, azaz a haditudósító Császári és Királyi Sajtóhadiszállásnak, amelynek feladata a hadműveletek megörökítése és népszerűsítése volt. Továbbá az, hogy a művészek közvetlenül a harctéren szerezzenek inspirációt a háborút ábrázoló müveikhez (Kürti 2004, 37).

A harctéri festők alkotásainak témája szerteágazó volt: csatajelenetekről, a katonák mindennapjairól a lövészárokban, sebesülésekről, halálról, háborús menekültekről stb. egyaránt készültek művek. A harctéren készült rajzok közül az illetékesek kiválasztották azokat, amelyek a nyilvánosság elé kerülhettek, s ennek alapján festményt, vagy pedig más alkotást rendeltek a művésztől. Az elkészült müvekből kiállításokat is rendeztek, s ezek anyagát katalógusokban is megjelentették. A róluk készült reprodukciókat a lakosság körében is terjesztették, árusították, mivel nagy volt irántuk a kereslet.166 A Magyar művészek a csatatéren címmel a Művészet című folyóirat egyik, 1915-ben167 megjelent számában bemutatták több magyar képzőművész (Mednyánszky László báró, Zádor István, Vadász Miklós, Vaszary János, Bató József és Herman Lipót) erre az időszakra vonatkozó munkásságát. Az alkotások zöme Bécsbe, a Heeresmuseum (Hadtörténeti Múzeum) gyűjteményébe került, egy részük, amelyeket a cenzúra nem engedélyezett, nem is került a nagyközönség elé. A rajzok és festmények egyaránt kelendőek voltak (Kürti 2004, 36). A sajtóhadiszállás megbízott művészei között a fentebb már említetteken túl többek közt ott volt még: Edvi Illés Aladár, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Márffy Ödön, Muhits Sándor, Rippl-Rónai József, Halász-Hradil Elemér és Zsögödi Nagy Imre, valamint az osztrák Oskar Kokoschka is (Kürti 2004, 31).

A harctéri festészet kapcsán a kutatott terület vonatkozásában elsősorban Mednyánszky László168 báró tevékenysége került be a köztudta, az ő háborús festményeiből kiállítást is rendeztek, s erről a festői korszakáról egy monográfia is megjelent (Deák 1991).

161 A Hősök Emlékünnepét -az 1917. évi VIII. törvényre visszavezethetően - az 1925. május 1-jén kiadott 2512. számú rendelet értelmében május utolsó vasárnapján tartották (Szabó 2009, 402).

162 http://www.touristinform.hu/main.php?ds_clock_delta=0&language=slovakian&ds_show=indiv&ds_noback=yes&varos_id=

1001 &modify= 19955 (2010. 8. 10.)

163 http://www.balatonriviera.hu/info/rolunk/paloznak/hosok-kutja.html (2010. 8. 10.)

164 http://www.tar.hu/petrodalma/forrasok/Hosok_kutja.htm (2010. 8. 10.)

165 http://www.balatonszepezd.hu/nevezetessegek.htm (2010. 8. 10.)

166 Lásd pl.: A Császári és Királyi Sajtóhadiszállás műkiállításának katalógusa. Budapest: Nemzeti Szalon 1916. január; A Császári és Királyi Sajtóhadiszállás második műkiállításának katalógusa. Budapest: Nemzeti Szalon 1917. február.

167 Művészet 15 (1915) 1. sz., 1-48. p., valamint http://epa.oszk.hu/00000/00009/00097/001-048-harcter.htm (2010. 8. 10.)

168 1852 (Beckó)- 1919 (Bécs)

56