L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Örök emlék a világháborús áldozatoknak és az elhurcoltaknak. Ezentúl mindennapos figyelmeztetés a kőbe zárt történelem Május második, délután öt óra. A Megye utca és az Európa Szállóval szembeni park határolta kis térségben városunk új emlékműve, a Gáspár Péter mintázta szoborcsoport leleplezésére készül néhány jeles vendég, a város vezetői és a két-háromszáz főnyi közönség. Ott van a fehér lepellel borított alkotás közelében a Concordia vegyeskar, az ünneplőbe öltözött vendégek között felfedezzük Bugár Béla parlamenti alelnököt, Zatykó János dél-komáromi polgármestert, Husák generálist, Fehér Miklóst, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljáró-helyettesét, Keszegh Margitot, a Komáromi Járási Hivatal elöljáróját, a pozsonyi magyar nagykövetség titkárát, a helyi önkormányzat képviselőt, intézményeink vezetőit. Először Pásztor István polgármester lép a mikrofonhoz és elmondja, hogy a hamarosan búcsúzó évezred rengeteg szenvedést hozott a világ minden részén, igy a mi térségünkben is. Bíznunk kell a szebb jövőben, a harmadik évezred másságában: ez az emlékmű azért áll itt időtlen időkig, hogy figyelmeztessen: elég volt az öldöklésből, a háborúból! Vladimír Durdik és Vass Ottó szlovák és magyar nyelven mond verset a háborús borzalmakról. Bugár Béla parlamenti alelnök kifejti: a magyarság jól tudja, mit jelentenek a háborúk, mi a szenvedés, hány ártatlan ember sorsába szólt bele a határrendezés és a kilakoltatás, milyen szörnyűségeket hozott az elhurcolások sorozata. Ez a szoborcsoport emléket állít az áldozatoknak, de figyelmeztet is: soha többé háborúkat, kilakoltatásokat, elhurcolásokat! Husák generális az ellenállók és az antifasiszták nevében beszél: százszor inkább a tárgyalóasztal mellett kell megkísérelni a megegyezést, mint egyszer háborúzni! Május másodika, vasárnap késődélután. Az ünnepség csöndjét, a szónokok mondatait, a Concordia énekeseinek finom muzsikáját megzavarja egy felbőgő motorkerékpár zaja a főútról. Kutyaugatást hallunk, görkorcsolyázó gyerekek vágnak át az ünneplők néma sorai között - hasznos lett volna kordonnal elzárni az emlékezés színhelyét. Miközben a szoboravatás történik, Milosevics katonái határszéli albán falvakat lőnek, a világ fejlett országainak hadserege pedig megpróbálja térdre kényszeríteni az ezredvég egyik utolsó véreskezű diktátorát. Világtörténelmi fordulat állhat be, ha letörik a szerbiai gyilkosokat... A szobrok azonban a helyükön maradnak, hiszen azok, akik nincsenek éppen bajban, hajlamosak nem törődni mások szenvedéseivel. Az emberiség saját önzésének áldozata volt mindezidáig. Lehet, hogy Koszovó után minden másképpen lesz? /bog/ (.Komáromi Lapok 1999. május 7., 1) Ledöntött turulmadár Július 14-én egy Demőre látogató sebespataki (Rožňavské Bystré) fiatalember fényes nappal ledöntötte a község szívében álló turul bronzszobrot. A falubeliek feltevése szerint a turul kannáiban tartott kardot akarta megszerezni, ami nem sikerült neki, viszont a tural szárnya megsérült a zuhanáskor. A rendőrségi jelentés szerint, Š. K. mintegy 8 ezer korona kárt okozott. - A szobor értékét nem lehet pénzben kifejezni, az történelmi örökségünk része - véli Icsoné Fodor Valéria, a rozsnyói Csemadok elnöke. A szobor ideiglenesen a községházán kapott helyet, ott várja, hogy rendbe hozzák, valamint azt, hogy a tolerancia új erőre kapjon a környéken. A község 1919-ben emelte a szobrot az I. világháborúban elesettek emlékére, és épségben vészelte át a XX. század összes viharát. 1993-ban szobor talapzatán lévő emléktábla mellé elhelyezték a II. világháborúban elesett polgárok névsorát is. (kp) {Új Szó 2000. július 26. 3) V. Krasznica Melitta: Turulmadarakat loptak el ismeretlenek. Négy, egymáshoz viszonylag közeli településen, Bátorkeszin, Kürtön, Perbetén és Hetényben emlékműveket csonkítottak, gyaláztak meg ...Az elmúlt napokban több dél-szlovákiai községből ellopták az első világháború áldozatai tiszteletére a múlt század húszas éveiben emelt emlékművek tetejéről a turulmadarat.(...) valamennyi község polgármestere megdöbbenésének adott hangot a lopások kapcsán, hiszen a tolvajok a világháborúban elhunytak emlékét is meggyalázták. Hóka László, Kürt polgármestere elmondta: alig fél 344
