L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
AZ 1989 UTÁNI IDŐSZAK Az obeliszk Padány 800 lakosú kis református falu a Csallóközben Aki nem ismeri a vidéket, azt sem tudja, hol keresse. A szarajevói merénylet után a vármegye hadba hívó parancsa és a második világháború S.A.S. behívók azonban Padányt sem kerülték el. A falu akkori lélekszámúhoz mérten nagyon sok vért áldozott. Az elesettek névsorát a református gyülekezet és a falu krónikájából gyűjtötték össze. Az új rendben nem számított hősi halottnak az, aki nem a győztesek oldalán esett el. így a faluban korábban nem készült emlékmű, ahol halottak napján gyertyát gyújthattak volna... De Peres Imre református lelkész és a községi önkormányzata kezdeményezésének köszönhetően tavaly karácsony óta Padányban is van hősi emlékműve, talapzatán a kegyelet örökzöld koszorúival. A december 24-én délelőtt rendezett ünnepségen a lakosság megrendülve állta körül az obeliszket, melyen 46 név olvasható, s melyről a világháborút megjárt Szabó Géza bácsi távolította el a leplet. A megemlékezés drámaiságát az unokák és dédunokák is átérezték. Erről tanúskodott Bartalos Tamás ágendázó kisiskolás szavalata és a református egyházközség énekkarának szereplése is. (Új Szó 1992. január 31., 7) Második világháborús emlékművet avattak Nyékvárkonyban „Ne legyen többé háború” 1992. május 31-én a délutáni órákban Nyékvárkonyban felavatták a „Második Világháború Áldozatai” emlékművét. Az MKDM633 szervezésére sokan összegyűltek az avatásra, a szép környezetű templomkertben. Zsidó János esperes beszédében kiemelte, hogy bár fájdalmas, de mégis örömteli nap ez, mivel az elmúlt rendszerben nem lehetett ezt az emlékművet felállítani és csak most valósulhatott meg. Az emlékmű keresztre Jézus Krisztusra és az elesettekre emlékeztet. Beszéde végén az esperes úr azt kívánta, hogy ez az emlékmű legyen az utolsó, és soha többé ne legyen háború. A cserkészfiatalok énekkel és zenékkel tisztelegtek az emlékmű előtt, a helyi zsidó hitközösség nevében Feldmár Jenő szólt a gyülekezethez. Szomorú szívvel emlékezett arra, hogy neki édesapja, testvére, Janka és kisfia estek áldozatul a kegyetlenkedéseknek. Az emlékmű leleplezése után látható volt a falu háborús áldozatainak névsora. Sokan könnyes szemmel nézték az ismerős neveket. Megkondultak a harangok, és a helyi erdészet alkalmazottai díszlövésekkel emlékeztek a halottakra. Az emlékmű felavatása utáni rövid műsorban szavalatok és énekszó hangzott el. Fellépett a helyi alapiskola énekkara is, vezényelt Pálinkás Gyula helybéli tanító. Kitettek magukért az óvodások, a férfikar pedig háborús dalokat adott elő. A cserkészfiatalok koszorút helyeztek el az emlékmű talpazatánál, majd gyertyagyújtás következett. A jelenlévők könnyeiket törölgetve mondogatták: ezt is megérhettük! Az emlékmű avatás végén felhangzott az ima, a hálaadás Istennek, és köszönet mindazért, hogy ez megvalósulhatott. Az avatáson jelen volt Farkas Pál mérnök, az MKDM alelnöke, aki szinté szólt a gyülekezethez. Gálffyné N. Irén (Csallóköz - Žitný ostrov 1992/24, 3) Apa Mária: Ipolyszakállosi mementó 1992. augusztus 23-án Ipolyszakállos község lakosai emlékeztek. Ezen a napon avatták fel az I. és a II. világháború áldozatai tiszteletére épített emlékművet. Az Együttélés és MKDM h. sz. munkáját dicséri, hogy közadakozásból a község hősi végre méltó helyre kerülnek. Emlékezni jött össze a falu ezen a napon, felidézni történelmünknek azt a legsötétebb korszakát, mikor az önkény egy tollvonással harcba küldte apáinkat, nagyapáinkat, nemzetünk legjavát, ágyútölteléknek használva őket. Az I. világháborúban Ipolyszakállosról több mint 100 katonát hurcoltak 633 Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, 1990-ben alakult, 1994-ben beolvadt az akkor létrejött Magyar Koalíció Pártjába. 339
