L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

Melléklet

Ki gondolta volna, hogy némák maradnak A néhány perce még bátorító ajkak.

Hogy kihűlnek azok az ölelő karok Szülőt gyermekétől a halál elrabol.

Mindenható Isten, aki az árváknak Mennyei atyja vagy, áldd meg az árvákat.

Segítsd meg azokat, akik velem együtt Árvák lettek a mi falunkban s mindenütt.

Töröld le a könnyet az árvák arcáról,

Távolítsd el minden rosszat az útjából.

Tedd őket boldoggá, áldd meg és vezessed,

Könnyes szemű, síró árvák ne legyenek.

És te szörnyű, átkos gyilkoló háború,

Kinek neve véres, sötét és szomorú.

Ne szedd áldozatod frontról és itthonról,

Legyen minden ember nélküled is boldog.

Maradj történelem intő példájának,

Századok és népek, múlt idők átkának.

Szeretet, békesség, igazság, boldogság,

Varázsolja széppé a gyermek otthonát.

(Sztyahula 2008, 48^9)

Cséfalvay József:

Az elveszett hősök szobra felavatása alkalmából

Valahol messze idegen országban,

Megástak egy sírt, talán a határban.

Nincsen rajta jel, virág sincsen rajta,

Soha senki meg nem látogatta.

Nem borulhat rá, akit úgy szeretett,

Emlékkoszorút reá nem tehetett.

Halottak napján fel nem kereshetik,

Nyíló virággal fel nem díszíthetik.

Az én kis szívem ma elmegy messzire,

És odaáll az árva sir szélire,

Fájón felzokog és egy nagyot dobban,

Mert édesapám az, ki pihen ottan.

Néhány szál gyertyát teszek a sírdombra,

Szép nagy keresztet, Jézus is van rajta.

Nyíló virágot, nefelejcset, árvácskát,

S Istenhez küldöm szívem hő imáját.

(Sztyahula 2008, 51)

•kick

Szabó Ferenc: Hagyomány születik

Egy évvel ezelőtt, a CSKP jubileumi ünnepségei alkalmából városunkban, Komárnóban (Komárom) új emlékművet avattunk, mellyel elhunyt kommunistáknak, a fasizmus áldozatainak állítottunk emléket. Az 50. évforduló ünnepségei keretében tavaly először szervezte meg a Járási

337