L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
A leventenapon a leventék legszélesebb tömegeinek bevonásával ünnepélyes keretek között tömegsportversenyeket és tábortüzeket rendeznek. Leventeküldöttségek keresik föl az ünnepségek előtt mindkét világháború hősi halottainak legközelebbi hozzátartozóit és a fronton küzdő honvédek családjait, hogy szeretettel hívják meg őket az országos leventeünnepélyekre. ('Csallóközi Hírlap 1943. május 30., 2) Országzászló avatása Bistén Biste községben pünkösd második napján több mint 700 ember jött el tisztelegni az avatandó országzászló elé. A község bejáratánál diadalkapu várta az érkezőket. Amikor pedig megérkezett az országzászlót hozó küldöttség kocsisora, megszólaltak a harangok. A katonák és leventék díszfala között vonult át a küldöttség a község áldozatkészségéből épült Hősök kútja és országzászló elé. A három nyelven tartott istentiszteletek végeztével 11 órakor vette kezdetét az avatóünnepség. Ekkorra megérkezett már az ereklyés országzászló nagybizottság képviselője, Demkó Mihály országgyűlési képviselő is. A községi bíró üdvözölte a megjelenteket a Himnusz eléneklése után, majd Pecsenye Andor, alsómihályi református lelkész mondott ünnepi beszédet. A nagyhatású beszéd után a felekezetek lelkészei megszentelték, illetve megáldották az országzászlót. Demkó Mihály, országgyűlési képviselő keresetlen szavakkal magyar és szlovák nyelven tartott beszédet, majd átadta az országzászlót a községnek. Dr. Papp Károly, községi főjegyző Biste magyarsága nevében azzal a fogadalommal vette át az országzászlót, hogy azt meg fogja becsülni és becsültetni mindaddig, amíg egy magyar is él Bistén. (.Zemplén 1944. június 8., 2) Nagyfalussy István: Andódon az alispán jelenlétében avatták fel a világháborúban elesett hősök emlékművét „.. .A lepel lehullása után Andód közkedvelt főjegyzője gondolatgazdag beszédében a következőket mondotta: Idézem az elesett hősök szellemét. A muskátlis ablakú kis házakban itt találjátok özvegyeiteket, árváitokat, akiket 28 év előtt, virággal, katonasapkátokon 1914-ben otthon hagytatok. Vérzivataros csatákban a legdrágábbat: az Életet áldoztátok fel a Haza oltárára. Hősi példátok utat mutatott nekünk! Ezen ünnepélyes pillanatban megfogadjuk, hogy mi is küzdeni és élni akarunk a Hazáért. Ha kell, követni fogunk titeket a vértanúságban. Ez a község hősöket nevelt és a sokgyermekes anyákban vezet: ennek joga van egy szebb, gazdagabb élethez! A leleplezett emlékmű talapzatára az első koszorút a könnyesszemű hadiözvegyek tették le. A hadiárvák nevében Vígh Etelka helyezte el koszorúját. Vitéz Szőke Lajos az andódi tűzharcosok, Bresztyánszky Anna a leventelányok és vitéz Kiss Gyula Andód község nevében helyezték el koszorúikat (...) A koszorúk elhelyezése után a tűzharcosok, a leventék és leventelányok díszlépésben tisztelegve vonultak el a leleplezett szép emlékmű előtt. A lélekemelő ünnepség után a jelenlévők az elemi iskola egyik termébe vonultak. Itt az andódi gazdák kitűnő zamatú csirkepaprikással vendégelték meg a meghívottakat. Az ebédet magyarruhás leventelányok szolgálták fel. Az ebéd alatt számos felköszöntő hangzott el...” (Érsekújvár és Vidéke 1942. szeptember 12., 3) Háborús emlékjelek, rítusok, korszellem - rimaszombati példa Az alábbiakban az 1938-as visszacsatolást követő időszakban Rimaszombatban állított háborús emlékjeleket mutatom be a hozzájuk kapcsolódó ünnepségekkel, rítusokkal együtt. Közlök több, a háborúhoz kapcsolódó hírt, illetve alkalmi verset és az emlékjelekhez kötődő ünnepségeken elhangzott beszédet is. A visszacsatolást követően Horthy Miklós kormányzó több megyejogú visszacsatolt felvidéki város élére anyaországi polgármestert nevezett ki. Rimaszombatban Éva László egykori mohácsi alpolgármestert. A nevezett háborús emlékjeleknél elmondott érzelmileg túlfűtött, valamint zsidóellenes beszédeinek értékelésénél és értelmezésénél figyelembe kell vennünk ezt a tényt is. 321
