L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Dr. Rézler Gábor polgármester631 általános figyelem közepette azonnal válaszolt a felszólalásra. Mindenekelőtt kijelentette, hogy Bernolák-szobor nincs, mert azt a csehek elvitték. Érsekújvár tradíciója s a lakosság szívében őrzött kegyeletes tisztelet a magyar múlt hősei iránt megkívánja, hogy az elmúlt és a most folyó világháború hőseinek méltó emlékművet állítson a város. Ez a város lakosságának egyetemes óhaja s ebben a vonatkozásban nem ismer nemzetiségi, felekezeti vagy politikai különbséget. A város vezetősége és a magyar lakosság tiszteletben tartja a szlovákok nemzeti érzését, emiek ékes bizonysága, hogy a Bemolák emléktábla még ma is épségben áll a kápolnában, sőt a város arról is gondoskodik, hogy amennyiben a Bernolák-kápolna helyét törvényszék építésére vennék igénybe, a kápolna megfelelő helyen elhelyezést nyerjen. A szlovákságnak azonban be kell látnia, hogy a hősi emlékmű létesítését nem akadályozhatják meg egy olyan szobor miatt, melynek csak hűlt helye van meg, annál kevésbé, mert a szlovák nemzetiségű hősök dicsőségét is hirdetni fogja. Későbbi nyugodtabb időkben a város nemcsak hogy nem fogja megakadályozni, de támogatni fogja a szlovák katolikusokat abban, hogy Bernoláknak megfelelő emlékművet emeljenek. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nemzetiségeink jogait tiszteletben tartsuk, de a magyar államiság követelményeit soha fel nem adjuk - fejezte be nagyhatású felszólalását a polgármester. A polgármester nyilatkozata után élénk és emelkedett szellemű felszólalások hangzottak el. Néder János rámutatott ara, hogy a Bemolák-szobrot annak idején a város magyar közönségének tudta és hozzájárulása nélkül állították fel. Deák Lajos, maga is hadiárva, megható szavakban mondott köszönetét a polgármesternek a hősi emlékmű felállításáért s megnyugtatta a szlovák képviselőtestületi tagokat, hogy a magyarok mindig nagyobb gavallérok lesznek velük szemben, mint a csehszlovákok voltak a magyarokkal szemben. Blaskovics István újabb felszólalásában tudomásul vette a polgármester nyilatkozatát s kijelentette, hogy ők a megszállás ideje alatt is mindig a magyar pártokkal együtt dolgoztak. A képviselőtestület az emlékmű elkészítésével Csicsátka Ottokár helybeli szobrászművészt bízta meg.632 (Érsekújvár és Vidéke 1942. május 9., 4) Nagyfalussy István: Méltó kegyelettel ünnepelték ineg városunkban a Hősök napját ...Az ünnepségek később a honvédlaktanyában folytatódtak, ahol leleplezték az eddigi harcokban hősi halált halt érsekújvári honvédek ideiglenes emléktábláját. Ez alkalommal az emlékmű alatt a zászlóalj által zsákmányolt két szovjet aknavetőt helyzetek el. A katonákhoz Halmos László főhadnagy intézett buzdító beszédet. Végül megkoszorúzták az emlékművet... (Érsekújvár és Vidéke 1942. június 6., 2) Jck-k A nagytárkánvi hősi emlékünnep Május 23-án vasárnap délután mintegy 3000 résztvevő előtt avatták fel nagyszabású díszes ünnepség keretében a nagytárkányi ág. ev. templom előtti tágas háromszögletű téren Nagytárkány hősi halottjainak emlékművét. Ennek a szépen parkírozott térnek a helye egy évvel ezelőtt még egészségtelen, mocsaras sártenger volt, melyben az ág. ev. templomot is elpusztítással fenyegették a belvizek. A vármegye vezetőségének anyagi támogatásával Nagy Sándor körjegyző és Mislai István községi bíró vezetésével a lakosság teljes erővel látott hozzá a vízelvezetési és árkolási munkálatokhoz. A munka nagy volt, de most a békatelep helyén ott állt a hősi emlékmű, a felszabadult Nagytárkány kitűnő magyarságának büszkesége. Az ünnepség A királyhelmeci levente-zenekar a Himnusz eljátszásával nyitotta meg a műsort, melynek keretében Rácz Zsigmond nagytárkányi adóügyi jegyző művészettel és átérzéssel szavalta el Mécs László 631 Rézler Gábor polgármester nem a város szülötte, hanem anyaországi volt, őt is, több visszacsatolt város polgármesteréhez hasonlóan a magyar kormány nevezte ki a város élére. Hozzáállása a Bernolák-kápolna áthelyezésének tervéhez is azt bizonyítja, mennyire nem volt tisztában a nemzetiségi viszonyokkal és kapcsolatokkal a városban. 632 A magyar-szlovák viszony, hősi emlékmű felállítása, utcakövezési és útkarbantartási problémák a képviselőtestület ülésén. Érsekújvár és Vidéke 1942. május 9., 4. p. 319
