L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
ség, az özvegyek, az árvák, az unokák, két koszorút a bajtársak, a tűzoltók, a szövetkezet, a SzKIE, a SzMKE, az iskola, a kövecsesi uradalom és a Mészáros család. Az egyházi énekkar előadta még „Csendes őszi bánat és „A hősök oszlopán” című éneket. A záróbeszédet Szilágyi István mondotta el. Ugyanezen ünnepély keretében este 7 órai kezdettel előadásra került a Közművelődési Bizottság rendezésében Bónyi Adorján: „Az elcserélt ember” című háborús darabja, (-ek-la) (Érsek-Újvár és Magyar Vidék 1938. május 22., 7) Vághosszúfalun leleplezték a magyar hősök emlékművét A vágsellyei járás Vághosszúfalu községében e napokban ünnepélyes keretek között leplezték le a világháborúban elesett magyar hősök emlékművét. A leleplezési ünnepélyen az egész község színejava résztvett, rajtuk kívül pedig még megjelentek a mátyusföldi gyűlésekről visszatérő Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az Egyesült Párt országos elnöke és Füssy Kálmán szenátor, valamint Biskoroványi Ernő, a vágsellyei járási pártvezetőség elnöke is. Az ünnepélyt a helyi SzKIE- dalárda jól iskolázott énekkara nyitotta meg, majd Okenka László felolvasta az emlékmű létesítésének történetét. Ezután Biskoroványi Ernő mondotta el az avató beszédet, magasszámyú gondolatokkal méltatva elesett magyar honfitársai önfeláldozó hűségét, vitézségét és emlékükről kegyelettel emlékezett meg. Utána a szavalatokra került a sor. Molnár Juliska, Keszely Erzsiké, Molnár Vilmos, a SzKIE vezetője áhítatos tartalmú költeményeket adtak elő, majd Zachár Jenő esperes-plébános mélyérzésü, igazi magyar lelket visszatükröző beszédében beszentelte az emlékművet, amely márványtalapzatra helyezett anya alakját ábrázolja kisfiával. A szobormű Kiinda Kálmán helybeli szobrászművész kitűnően sikerült és az eszmét hűen kifejező alkotása. Zachár plébános megindító szavai után az elesettek árvái, unokái és özvegyei rakták le virágcsokraikat a szobor elé, miközben Molnár Péter bíró a község nevében vette át a szobrot. Ezután Jaross Andor országos pártelnök és Füssy Kálmán szenátor léptek az emlékmű elé, hogy előbbi az Egyesült Magyar Párt, utóbbi pedig a magyar szántó-vetők nevében letegye azt a virágcsokrot, amellyel a vágsellyei magyar lányok lepték meg őket. Ezután a régi bajtársak, a tűzoltók, a SzKIE és egyéb testületek és egyesületek koszorúlerakásai és a SzKIE dalárda záró akkordjai fejezték be a szép ünnepséget. (Érsekújvár és Vidéke 1938. május 29., 7) Az udvardi világháborús emlékmű 1937 májusában leplezték le az Érsekújvár szomszédságában fekvő Udvardon az első világháborúban elesettek emlékművét. A rendezvényről mindkét Érsekújvárott megjelenő lapban: az Érsekújvár és Vidéke c. „független politikai hetilap”-ban és az Érsek-Újvár és Magyar Vidék c. katolikus sajtóorgánumban is részletesen tudósítottak. Az alábbiakban az utóbbi lap bevezetőjéből közlök egy részletet, majd az Érsekújvár és Vidéke-ben megjelent cikket kisebb részletek kihagyásával az emlékmű avatására írt verssel együtt. Ugyancsak közéteszem a tanítók felavatás utáni koszorúzásáról szóló hírt. Az 1938 előtt állított első világháborús emlékműveken az elesettek névsora tartalmazza a zsidó elesettek nevét is, így volt ez Udvardon is, s a felszentelési ünnepélyen a zsidó hitközség képviselője is megkoszorúzta az emlékművet. Az emlékmű újraszentelése alkalmával 1993-ban felkerült az emlékműre a második világháborúban elesett udvardiak névsorát tartalmazó emléktábla is, valamint egy külön táblán a Vészkorszak során kiirtott udvardi zsidó áldozatok névsora is. Az ünnepségen róluk is megemlékeztek, az akkori polgármester által elmondott beszédet kisebb rövidítésekkel szintén közlöm. Lélekemelő ünnepséggel leplezték el az udvardi hősi halottak emlékművét Pünkösdhétfőjén, pontosan az előre ismertetett programm szerint ment végbe a világháborúban elesett hősi halottak hatalmas emlékművének leleplezése, lélekemelő ünnepség keretében, melyen jelen volt a közel 6000 lakosú nagyközség apraja-nagyja és a messze vidék magyarságának kiküldöttei. Az ünnepség tábori szentmisével kezdődött. Melyet főt. Siposs Antal, esperes celebrált főt. Kiasz Ágoston perbetei esperes, Éliás István koltai, Garay József szemerei, Zalka József jászfalusi plébánosok, tiszt. Czuczor Pál perbetei és Kelemen Antal udvardi káplánok segédletével. Azonkívül meg-300
