L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
8. Az emlékjelek feliratai
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT POLGÁRAINK SALAMON Ferenc LÜKŐ István H. BARCZI LÁSZLÓ BARCZ1 István EMŐDI Gyula PODRACKI László KOVÁCS István IJj. BARCZI László BOZSNYÁK János SZABADOS Jáno MÁTÉ Ferencz MÁTÉ Béla KRAGA János KRÁGA József KRAGA László Legalul: DON kanyar KURSZK TYIM VORONYEZS URIV A feliratok számtalan variációja fordul elő: hazafias és vallásos jellegű egyaránt, bibliai idézetek és versrészletek úgyszintén olvashatók rajtuk. Számos fejezetben több emlékjel-típus feliratát közöltem, így ezekre most ismételten nem térek ki. Az alábbiakban néhány példa segítségével megpróbálom érzékeltetni a ma létező emlékjeleken szereplő feliratok sokszínűségét és a különböző helyeken előforduló variánsokra is hozok néhány példát. Nagyon sok - elsősorban reformátusok által állított - világháborús emlékmű felavatása alkalmával hangzott el a „Nyugosznak ők, a hős fiúk, dúló csaták után...” kezdetű gyászének,618 ennek első sora több emlékművön is olvasható, tulajdonképpen ez a legelterjedtebb felirat a kutatott terület valamennyi régiójában. Megtalálható például a Lévai járásbeli Csiffáron, az alsó-csallóközi Gellén, a felső-csallóközi Uszoron (itt szerepel a szlovák fordítása is), a mátyusföldi Vágfarkasdon, vagy a Rozsnyói járásbeli Körtvélyesen is. Bajza József: Apotheosis című költeményéről van szó,619 amelyet már 1859-ben énekeltek a Kazinczy-ünnepélyen Sátoraljaújhelyen,620 s amely a magyar nyelvterületen gyászénekként terjedt el, s első két sora a Kárpát-medence különböző településein állított világháborús emlékműveken is megtalálható. Az egybeírt „hősfiak” eredeti szó helyett általában a külön írt „hős fiák” változat szerepel a feliratokon. Az folklorizálódott vers több, részben átköltött változatban is elterjedheted, mert például a krasznahorkaváraljai emléktáblán szereplő második sor „Hazájok most bús temető, néptelen pusztaság!” sem azonos az eredetivel. A csallóközi Gelleszélen tartott emlékmüavatásról szóló tudósítás szerzője a vers kezdő sorait nem is Bajza Józsefnek, hanem Vörösmarty Mihálynak tulajdonítja.621 618 A gyászénekként énekelt változat szövegét, a csallóközaranyosi emlékműállítással kapcsolatos anyaggal együtt a Mellékletben közlöm. 619 http://mek.oszk.hu/00600/00603/00603.htm (2010.11.28.) 620 „Ekkor fáklyákkal, zeneszó mellett vonultak a nemesi fólkelők emlékéhez, amelynek feliratát még Kazinczy szerkesztette, s ott ,csak azt énekeltük el: Nyugosznak ők, a hős fiák, dúló csaták után’ - mondja az abszolutizmus korának cikkírója. Bajza Apotheosisának, ennek az 1834-ben írt költeménynek eléneklése nyilván a közelebbi múlt eseményeire való vonatkozás volt!” Hegedűs Zoltán: Kazinczy-ünnepély Sátoraljaújhelyen 1859-ben és a Kazinczy-alap története 1870-ig. Irodalomtörténeti Közlemények 1930, 40/1, 43-51. p. (idézett hely: 46) 621 A gelleszéli ünnepély. Pünkösdvasárnapján leplezték le a gelleszéli polgárság áldozatkészségéből a háborúban elesett gelleszéli hősök emlékére emelt monumentális emlékoszlopot. Csallóközi Lapok, 1924. június 1., 1. p. 236
