L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

7. Az emélkművek alkotói, készítői

Boldog vagyok, hogy a pöstyéni „Hősök emléké”-t elkészíthettem, s mert megadatott, hogy a fel­szentelésen is jelen lehettem. Hála mindazoknak, kiknek áldozatkészsége lehetővé tette a mű létre­jöttét, s köszönöm a felszentelést ünnepélyen megjelentek üdvkivánatait. Küzdve a haza igazáért a harctéren, én megértettem a névtelen hős bajlársaim néma beszédjét, mikor egy-egy ütközet után annyian sorakoztak körülünk szótlanul fekve a földön - arccal az égnek — arccal a földnek. — Szent megrémüléssel fogadkoztam az elcsendesedett hősök előtt mindig, hogy ha visszakerülhetek, a Múzsákat híva segítségül, elbeszélem a csodás harcaikat a vésőmmel a jövő­nek — és a jelennek. - Milyen kár, hogy a jövő csak a holt anyag mozdulatain át vehet tudomást a Ti gigászi küzdelmeitekről! — Milyen nehéz a holt anyagot szószólóvá tenni. — Suttogó, csendes beszéd­del inkább lehet éreztetni a csatazajt, meg a sok szenvedést. — Sűrű őszi eső, sűrűn hulló sárgult fale­vél, gyalogsági kicsi ásók fecsegő zaja volt a kísérő zene, mikor most egy éve a drinamenti csaták­ban elesett bajtársaimat temettük. - Nem volt parádé. Nem volt pap se, csak sok kis gödör, meg sok nagy gödör volt. - Szent patkóssal, hangtalanul hántoltunk, kifáradtunk a szapora ásásban, és újra hántoltunk... Hála mindenkinek, hogy a pöstyéni „Hősök emlékét" elkészíthettem. Sokat fogadkoztam most egy éve — és íme beválthattam a sok sápadt halottnak tett ígéretem. De ez csak az első szó a nagy ese­mény elmondásához. Pöstyén áldozatkész közönségének és az igen tisztelt Szerkesztő Úrnak kész híve Finta Sándor szobrász, sebesült honvéd.591 592 593 Még a szóban forgó pöstyéni emlékmű felavatása előtt Finta újabb megbízatásáról is hírt adtak: Podebényben, az ottani katholikus hívők Zsolnay plébános kezdeményezésére elhatározták, hogy a pobedényi hősi halált halt katonák emlékének az ottani templomban művészi szobrot állítanak. A szobor megmintázásával Finta Sándor szobrászművészt fogják megbízni.591 A lap októberi számában egy újabb pöstyéni Finta-alkotás tervéről értesülhetünk, ezúttal a pöstyéni ele­sett katonák emlékére állítandó kápolnaszerü „vallásos emlékműről”, van szó, amelynek szoborfülké­jébe többalakos szoborkompozíció kerül: Mint értesültünk, Praznovszky Antal plébános igen dicséretreméltó eszmét pendített meg. A plébá­nos ugyanis Nagypöstyén valamelyik terén egy vallásos motívumú emlékművet akar emeltetni a háborúban elesett pöstyéniek emlékére. A tárgyalások Finta mesterrel már megindultak. Finta egy kápolnaszerű emlékművet ajánl, homlokzatán az ismert bibliai mondással: „ Jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok’’. Bent a fülkében egy nagyobbszerű domborművet -6-7 bibliai alakból álló kom­pozíciót - tervez a művész. Az emlékmű vázlatát Finta a napokban veszi munkába,m Az emlékmű elkészültéről a későbbiekben nem találtam a hírt a szóban forgó lapban, azonban egy másik újságcikkből kiderül, hogy Fintának be kellett vonulnia a „káderéhez”, tehát elhagyta Pöstyént. A Krisztus előtt térdelő honvédőt ábrázoló szobrát nem tudta befejezni, így az „utolsó simításokat” egy helyi „dilettáns úrinő” végezte el helyette. Bár a hírben nem említik, de elképzelhető, hogy a fentebb említett podebényi emlékjelről lehet szó: Nehogy félreértessük, mindjárt eleve kijelentjük, hogy nem a mester hattyúdaláról van itt szó. Finta hál' Istennek még a mienk és egy pár bajonettszúrástól és a szemébe ütött rheumától eltekintve, a legjobb egészségnek örvend, s teljes bizalommal tekint - bár a sötét szemüvegen át - a jövő elé. Itt utolsó pöstyéni alkotásáról akarunk szólani, melynek végső formázása egy dilettáns úrinő: 591 Finta Sándor levele. A mester a hősökről és a „Hősök emléké”-ről. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. október 4., 2. p. 592 A pobedényi hősök emlékének. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. szeptember 27., 3. p. 593 Még egy háborús emlék. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. október 18., 2. p. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom