L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei

úgynevezett béketemplom építését hirdették meg, amelyben az elesetteket egy emléktáblán szándékoztak megörökíteni. A cikkből kiderült, hogy egy korábbi kezdeményezésről van szó, s az anyagi fedezet biztosítására az ottani nagybirtokos gyűlést hívott össze az adományok gyűjtésének sürgetése érdekében. A kezdeményezés érdekessége, hogy a felépülő kápolnában nem csupán az elesett katonák nevét kívánták megörökíteni, hanem azolcét is, akik életben maradtak:

Nyitravidéki tudósítónk írja: Verő Ferenc lapásgyarmati nagybirtokos az ottani lakosok régi óhaját teljesíteni akarván az évek előtt megindított mozgalmat, hogy egy kápolnát építsenek, melyre már 2039 kor 30 fill.-t gyűjtöttek is, mely azonban később el lanyhult, felújította és szeptember 30-án az ottani iskolába egybehívta a lakosokat a béketemplom felépítése ügyében, melyben elesett hőseink emléke fog megörökíttetni.

... [Krizsán István plébános — L.J.I. megj.j Javasolja egyúttal, hogy az egyik márvány táblán a háborúban elesett hős katonák nevei, a másik táblán a háborúban résztvett helyben lakók nevei az utókor részére örökíttessenek meg, kérte továbbá, hogy ki-ki önkéntesen és díjtalanul járuljon hozzá úgy az igás, mint a kézi napszám felajánlásával, illetőleg teljesítésével, javasolta még, hogy a község lakósága a betétként kezelt vadászat haszonbért 1601 kor 95 fill . szintén erre a célra ajánlja fel, amihez az összes jelenvoltak nagy lelkesedéssel hozzá is járultak. Az ifjúság kitörő örömmel adta tovább a hírt a faluban: „ lesz templomunk! ” Verő Ferenc földbirtokos pedig garantia arra, hogy az eszme csakhamar testet fog ölteni.TM

A Pozsonyban megjelenő Nyugatmagyarországi Híradó egyik, 1916-ban megjelent számában arról tudósított, hogy Korompán háborús emlékkápolna építését tervezték.537 538 A Somorja és Vidékében pedig arról olvashatunk, hogy a Pozsonyhoz közeli Nagymagyaron 1929-ben „hősök kápolnáját” emeltek az áldozatoknak.539 Ez a kápolna nem önálló épület, hanem a plébániatemplom része, a templom északi oldalának mellékhajójából nyílik. A külső falán emléktáblát helyeztek el az alábbi felirattal:

EZEN KIS KÁPOLNÁT ISTEN DICSŐSÉGÉRE

A NAGY-MAGYAR1 PLÉBÁNIA TERÜLETÉRŐL BEVONULT ÉS /ÍZ 1914-18. ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT DICSŐ KATONÁINK EMLÉKÉRE HÁLÁS SZÍVBŐL EMELTÉK A PLÉBÁNIA HÍVEI ÉS A „NAGYMAGYARI MŰKEDVELŐK KÖRE”

1929

A nagymagyari plébániatemplomot 28 színes ablak ékesíti, kettő a Hősök kápolnájában található. Ez utóbbiak egyikét Tamáskovics János, Nagymagyar község jegyzője, a másikat Huszák Béla nagymagyari hentes és családja adományozta. A két padot Hantos Adám (volt kántor) és családja, valamint Matusek László (volt sekrestyés) és családja ajándékozta (Presinszky-Bohus 2005, 73).

I. Ferenc József császár születésnapján 1915-ben Kassán nagy ünnepségeket rendeztek. A Kassai Újságban megjelent hírből egy kápolna felszenteléséről is értesülünk:

Őfelsége 85-ik születésnapján augusztus 18-án reggel 9 órakor a Dómban ünnepi nagymisét pontifikái a megyéspüspök. A nagymisén részt vesznek az összes katonai és polgári hatóságok. Mise után az egyházfejedelem megáldja a megfigyelő állomás kápolnáját.540

A lap következő számában részletes beszámolót közöltek, így fontos ismeretekhez jutunk a kápolnaszentelés részleteivel kapcsolatban is:

537 Béke templom Lapásgyarmaton. Nyitramegyei Szemle, 1917. október 14., 3. p.

538 Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. június 24., 5. p.

539 Somorja és Vidéke, 1929. augusztus 17., 4. p.

540 A király születésnapja. Kassai Újság, 1915. augusztus 14., 3. p.

201