L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
Több, a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolható háborús emlékművet szenteltek fel az 1989-es rendszerváltás után is, ezek között ugyancsak megtalálhatók a szlovákiai magyar képzőművészek alkotásai. Az egyik legismertebb, Nagy János szobrászművész bronzból készült szoborcsoportja, a Jézus levétele a keresztről. Ezt a köbölkúti temetőben szentelték fel 1998-ban.515 516 517 518 519 520 5.4.7. Szentek szobrai idegen földben nyugvó katonák jelképes síremlékein A kutatott területen két olyan szoborról van tudomásom, amelyeket a jelképes síremlékek kategóriájába sorolhatjuk. A Duna mellett fekvő Medve temetőjében a fiatalon elhunyt árpádházi herceg, Szent Imre szobra jelöli egy, ugyanezt a keresztnevet viselő első világháborúban elesett, 21 éves fiatalember jelképes sírját. A szobor talapzatán az elhunyt porcelánfényképe látható, alatta pedig a következő, ma már csak részben olvasható felirat áll: Emlékül IŰFekete Imre ...[2 sor olvashatatlan] életének 21-ik évében az uzsoki harcokban hősi halált halt 5.5. Mária-ábrázolások szakrális kisemlékeken A különböző Mária-ábrázolások háborús emlékjelként már az első világháború idején megjelentek. Egyrészt köztéri szoborként is állították, de akad néhány képoszlop is, illetve lourdes-i barlang is. A fentiekben már szóltam néhány Nyitra-kömyéki Mária-szoborról. Ezeken túlmenően a zoboralji Kolonban álló Szűz Mária-szobrot - amelyet a helyiek „Máriácska”-nak neveznek - 1920-ban állították a Hajlás-dülőnek nevezett falurészben, a volt patakmalommal szemben. Ez a terület a szobrot állíttató molnár, Herman Gyula és felesége tulajdona volt. A szobor talapzatának felirata: A világháború emlékére építtette Herman Gyula és Holány Hermin - 1914-1918.52' A bodrogközi Királyhelmecen az 1989-es rendszerváltás után állítottak fel a Hősök terén, mindkét világháború áldozatainak emlékére egy nagyobb talapzaton álló, gyászoló női alakot ábrázoló magas szobrot, amelyet nagyon sokan Mária-ábrázolásnak tartanak.522 A Kassához közeli Enyickén erős talapzaton, fedett üvegfülkében áll egy nagyobb méretű lourdes-i Mária-szobor (a helyiek kápolnácskának nevezik), amelyet 1947-ben állítottak néhai Oravec Katalin megbízásából férje emlékére, aki a második világháború után szovjet fogságban hunyt el. Az aránylag nagyméretű objektumon semmi sem utal az állíttatás okára, azonban a helyiek még pontosan emlékeznek az eredeti indokra. 515 Arra vonatkozóan is rendelkezünk adatokkal, hogy a katonák körében már az első világháború idején is jelen volt a Szent Borbálakultusz, többek közt a szent képét ábrázoló tüzéramulett is elterjedt volt, amelyen a következő felirat állt: „Szent Borbála, légy mindig velünk, Segíts minket - győzd le ellenünk" (A háború és a babona. Bars, 1918. március 3., 2. p.). MATE 25.21 516 Tízezer ember jelenlétében szentelték fel Gután a hősi emlékművet. Érsekújvár és Vidéke, 1938. július 10., 4. p. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a háborús emlékművek felavatása-felszentelése nagy eseménynek, egyfajta legális demonstrációnak, találkozónak számított, így ezekre az adott település lakóin kívül a széles környékről érkeztek résztvevők. A rendezvényről tudósító cikket lásd az 1919 1938-as időszakot tárgyaló fejezetben! 517 Az emlékművet a visszacsatolás után 1939-ben szentelték fel és Jézust egy haldokló katonával ábrázolták. 518 Az emlékmű felszenteléséről szóló tudósítás és az ünnepi beszédek szövegét lásd a Mellékletben! 519 A katona alakja önálló szoborként megtalálható a Komárom melletti Keszegfalván állított első világháborús emlékművön is, ami szintén Berecz Gyula alkotása. 520 Ez az alkotás lényegében egy központi temetői kereszt szerepét is betölti, a háborúban elesettek hozzátartozói és leszármazottai gyakran gyújtanak a tövében emlékező mécseseket, elsősorban mindenszentek alkalmával, de néhányan karácsonykor is. 521 Sándor János gyűjtése (2002), FKI-EK: Szakrális íyisemlék Archívum, Nyitrai járás II. dosszié és CD. 522 Ennél a szobornál akart koszorúzni 2008-ban a bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából a magyarországi szélsőjobb, paramilitáris szervezet, a Nemzeti Orsereg 28 katonai egyenruhába öltözött tagja. Lásd: Új Szó, 2008. november 19., 3. p. 195
