L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei

áblák és emlékművek is vagy templomukban, vagy pedig azok mellett lettek elhelyezve. Véleményem szerint tehát ezek mindenképpen a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolhatók.

Mivel a korábbi fejezetekben korszakonként már bemutattam a háborús emlékjelek egyes típusait, a továbbiakban csupán azokkal foglalkozom, amelyeken Jézus, Mária vagy pedig valamelyik szent ábrázolása fordul elő, illetve azokat, amelyeket a szakterminológia eddig is a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolt, tehát a katolikus vallási áhítathoz kapcsolódó, illetve eleve vallási gyakorlathoz kötődő objektumokat: kereszteket, feszületeket, szentek szobrait, képoszlopokat, lourdes-i barlangokat, kápolnákat, kálváriákat. Ugyancsak foglalkozom háborús áldozatok emlékére állított olyan kisebb-nagyobb objektumokkal és emlékjelekkel, amelyek az evangélikus, a református és a zsidó egyházhoz kötődnek,467 Olyan, a valláshoz kötődő kevésbé ismert emlékjeleket is bemutatok továbbá, amelyek a háborúban elesettek emlékére készültek, azonban nem kerültek be a köztudatba, s ezt a funkciójukat a néprajzkutatás sem vizsgálta.

5.1. Az állíttatás okai és körülményei

Ahogy arról már volt szó, az első világháború idején már 1915-ben központi felhívást tettek közzé az elesett katonák emlékére történő emlékműállítások szorgalmazása érdekében. Ekkor alakult meg a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) is.468

Kutatásaim során kiderült, hogy ezt a hivatalos felszólítást megelőzte Vécsey József Aurél gyulafehérvári teológiatanár még 1914 decemberében közzétett felhívása, amelyben azt sürgeti, hogy a községek pontos nyilvántartást vezessenek az elesettekről, s nevüket majd emléktáblán örökítsék meg a templomokban. A szöveg több periodikumban, többek közt a Nyitramegyei Szemlé ben is megjelent:

Emléktáblát az elesetteknek.

Vécsey József Aurél báró dr. gyulafehérvári theológiai tanár figyelmet keltő felhívást intéz Magyarország katholikus közönségéhez, mikor többek közt ezt írja:,, Igyekezzék minden plébános és általában lelkipásztor pontosan nyilvántartani a háborúban elesett híveinek számát. A békekötés után minden parokiális templom belső falára, a hívők által jól észre vehető helyen kerüljön márványtábla, mely az illető plébániának az 1914. évi háborúban elesett híveinek nevét örökítse meg. így a templomba jövő utódokat mindig emlékezteti ez a tábla, hogy imáikba foglalják azokat, kik a nagy’ világháborúban a hazáért elvérzettek. ”469

A szakrális jellegű emlékjelek állításával kapcsolatban a sajtóban megjelent írások közül témánk szempontjából különösen figyelemre méltó Prónai Rezső470 katolikus pap hosszabb cikke, amely a Felvidéki Újság 1916. június 10-i számában jelent meg.471 Az írással az alábbiakban részletesebben foglalkozom, mivel számos olyan fontos adalékot, adatot tartalmaz, melyek segítségével aránylag átfogó képet kaphatunk arról, milyen elképzelései voltak a katolikus egyháznak, valamint maguknak a katonáknak 1916-ban a háború és az elesettek emlékére állítandó szakrális emlékjelekről, továbbá milyen típusú objektumok állítását javasolták. A szóban forgó írás azért is fontos számunkra, mivel a szerző részleteket közöl a katonák és a magánszemélyek hozzá intézett leveleiből (kérdéseket és javaslatokat is), illetve leírja, hogy ő maga milyen megoldásokban gondolkodott, s milyen elképzelései voltak az emléktáblák elhelyezését illetően, írása első részében a szerző kifejti, miért tartja fontosnak az elesettek emlékének mielőbbi megörökítését:

Korán van még emlékművekről beszélni. A béke galambjai még csak szárnyukat próbálgatják, már is elhessegették őket. Első sorban a rokkantakról és az árvákról gondoskodjunk. Ez a felfogás bizo467 Ez utóbbi szempontokat, tehát a nem katolikus szakális kisemlékek vizsgálatát még kevéssé érvényesítette a szakkutatás.

468 Az első világháború idején megjelent hivatalos felhívásokkal és rendékezésekkel az első világháború időszakát tárgyaló fejezetben részletesen foglalkoztam, tehát erre most ismét nem térek ki.

469 Nyitramegyei Szemle, 1914. december 25., 5. p.

470 Prónai Rezső (1870, Kurima [Sáros vm.] - 1939, Kassa) kanonok, a kassai szeminárium rektora is volt (Magyar katolikus lexikon 2006, XI:299).

180