L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei

emlékmű felavatási ünnepsége, amely kizárólag a református egyház képviselőinek közreműködésével zajlott, s a beszédeket is a környékbeli református lelkészek tartották. A már felavatott emlékművet ugyancsak a református egyház helyi képviselője vette át gondnokságba, ami eléggé szokatlan gyakor­lat, kutatásaim során erre vonatkozóan más adatot nem is találtam sem a katolikus, sem pedig az evan­gélikus egyház gyakorlatában. Az emlékmű a község legszebb helyén, a ref. templom terén van felállítva. Az ünnepélyt megelőzően a ref. templomban istentisztelet volt, melyet Soós G. Endre mohi ref. lelkész végzett. Az emlékoszlo­pok jelentőségét fejtegetve, igehirdetése mély hatást gyakorolt az ünnepszentelő gyülekezetre. Az istentisztelet végeztével a templomtéren folyt le az emlékmű felavatása. A felavató beszédet Antal Gyula lévai ref. lelkész tartotta. Visszaidézve a világháború megrendítő eseményeit, statisztikai kimutatás alapján elénk állította azt a nagy veszteséget, amely a magyarságot érte és amelynek a 17 kiskálnai hősi halott is áldozata lett. Beszéde alatt az emlékműről lehullott a lepel, felzokogtak a gyászoló családok, könnyezett minden­ki. Majd megáldotta, átadván az emlékművet gondozásra a községi és egyházi elöljáróságnak. Tóth Imre garamlöki lelkész tartott még beszédet, aki a kötelességteljesítés és a hűséges munka nagy feladataira mutatván rá, lelkesítő hatást gyakorolt az ünneplő közönségre. Emelte az ünnepély mél­tóságát az elhangzott beszédek mellett az a két gyászdal, melyet Szobi János kántortanító vezetése mellett a kiskálnai ref. egyházi énekkar adott elő. (...) A községi és egyházi elöljáróság részéről Konta Károly helybeli református lelkész vette át az emlékművet, ígéretet tevén annak gondozására. A ref. lelkész és tanító mellett az emlékműbizottság, valamint Szűcs Dezső bíró és Patay András gondnok buzgólkodtak és fáradoztak nagy kitartással azon, hogy az emlékmű létrejöjj ön.. A61 Az egyes felekezetek nagyon sok településen külön háborús emlékművet állítottak, s ezeket szinte kivé­tel nélkül a templomuk mellett helyezték el. Ugyancsak nagyon sok háborús emléktábla készült egy­házi kezdeményezésre, ezek zömét a templom belső falán helyezték el, de néhány esetben a templom külső falán is találni ilyeneket. A gömöri Páskaházán közvetlenül a református templom bejárati ajtaja fölé helyezték, Csicsón a katolikusok a templomkerítés falába építették be. Az eddigi kutatási eredmé­nyek azt támasztják alá, hogy a világháborús emlékjelek állítását általában a felekezeti elkülönülés is jellemzi. Miközben persze ellenpélda is akad. Kutatásaim során több példát is találtam arra vonatkozó­an, amikor több vallási felekezet összefogásával készült el egy-egy háborús emlékmű, sőt a keresztény egyházak néhány esetben a zsidó hitközséggel együtt is állítottak ilyet, mint például a Komáromi járás­beli Perbetén. A csallóközi Apácaszakállason a reformátusok kezdeményezték az emlékműállítást, de felkerült rá a római katolikus áldozatok névsora is, akik szintén adakoztak, illetve részt vettek a kivite­lezési munkálatokban is: Az apácaszakállasi ref. egyházközség presbitériuma múlt év őszén elhatározta, hogy a múlt világ­háború 40 helybeli hősi halottja emlékére hősi emlékművet állít fel, amely egyúttal a mostani világ­háború hősi halottjainak is emlékművéül fog szolgálni. A monumentális obeliszkszerű emlékmű ter­vét Pethes Endre képzőművészeti főiskolai hallgató, apászakállasi lakos készítette. A kivitelezés bel­földi gránitból Polvár János kőfaragó üzemében készült Komáromban. A most tavasszal megindult építés munkálatai befejezés előtt állnak. Az emlékmű költségvetése 10 000 pengőt tesz ki. Fedezetül közadakozásból eddig befolyt 4649 pengő, közmunkából pedig 2546 pengő, összesen 7295 pengő. Az emlékmű a falu közepén levő főtéren, közvetlenül a református templom mellett nyert elhelyezést. Bár az emlékművet a ref. egyházközség állíttatta fel, de felitatta reá a helybeli róm. katolikus hősi halottak neveit is abból az elvből kiindulva, hogy a harctéren hősi halottaink egyformán együtt küz­döttek s haltak meg a hazáért (...) Az apácaszakállasi r. katolikusok is a legnagyobb megértéssel és odaadással vették ki részüket az emlékműre történt önkéntes adakozásból és közmunkából,462 463 462 A kiskálnai hősök emlékművének felavatása. Bars, 1937. május 16., 4. p. 463 Hősi emlékmű Apácaszakállason. Csallóközi Hírlap, 1943. július 25., 3. p. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom