L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
börtönbe került. A Raso Lajosné Matyó Éva által írt dokumentumból tudható, hogy a lelkész nyitrai sírján elhelyezett táblán a következő felirat állt: A jó pásztor életét adja a juhokért SEDIVY LÁSZLÓ a nyitrai református egy’ház megalapítója szül. 1870 megh. 1944 Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, kik vágyva várják az ő megjelenését. Pál II. levele Timoth. 4. rész 7-8 vers A síremléket vandálok tönkretették (Roncsol 2006a, 126). Filep Tamás Gusztáv kötetében idézi Kerényi Grácia visszaemlékezését, aki említést tesz a ravensbrücki tábor 26-os blokkjának nem zsidó magyarokból álló kis csoportjáról, köztük a párkánynánai Sturm Terézről, akit azért vitték el, mert „a falujabeli zsidóknak nagy pártfogója és rejtegetője volt.” Szörnyű körülmények között halt meg a táborban. Hasmenést kapott, s mivel az ágyát bepiszkította, a barak parancsnoknője büntetésül mezítelenül bezárta a hideg fürdőszobába a fagyos januárban. „Ott pusztult el, a legszömyűbb körülmények közt Párkánynána jótevője” (Filep 2007, 265-267). Nincs tudomásom róla, hogy a lokálpatrióták kezdeményezték volna valamilyen emlékjel állítását Sturm Teréznek, illetve hogy a Yad Vashem-től megkapta volna a Világ Igaza kitüntetést. 4.3.5. Nemes Lelkek parkja (Park ušľachtilých duší) A holokauszthoz kapcsolódó emlékművek között egyedi kategóriát képvisel a Zólyomban létesített emlékpark, s az ott felavatott emlékmű. Az emlékjelet a Park ušlachtilých duší (Nemes Lelkek parkja) név alatt ismert projektum keretében avatták fel, kezdeményezője és megvalósítója Miloš Žiak, az Izraeli Kereskedelmi Kamara Szlovákiai Képviseletének elnöke.453 Az ő szülei is az embermentőknek köszönhetik a holokauszt túlélését. A Nemes Lelkek parkját a zólyomi zsidó temető és a Zólyomi Műszaki Egyetem közti területen alakították ki, és itt lepleztek le 2009. szeptember 8-án egy zöld színű, üveglapokból készült obeliszket. A parkot és az emlékművet mindazok emlékének szánták, akik életük kockáztatásával bárhol mai Szlovákia területén - tehát az 1938 őszén Magyarországhoz visszacsatolt területeken is - zsidókat bújtattak, függetlenül attól, hogy sikerült-e őket megmenteni vagy nem. Sok zsidómentő maga is a nácik, illetve a szlovákiai és magyarországi kollaboránsok áldozata lett, sokszor a zsidókkal együtt közös tömegsírba kerültek, nevük legtöbb esetben ismeretlen maradt, így ők nem kerülhettek fel a Világ Igazainak Falára, az ismert zsidómentők közé (Žiak-Nižniansky-Snopko- Krajmerová 2009, 98-122). Az 1944. augusztus 29-én kitört szlovák nemzeti felkelésben számos zsidó is részt vett. Ugyanebben az évben szeptember 30-án kezdődött a szlovákiai zsidók ún. második deportációja, ekkor közülük sokan a hegyekbe menekültek és csatlakoztak a partizánokhoz. A felkelés idején, majd azt követően is véres megtorlások következtek, a kivégzett zsidó áldozatokat tömegsírokba temették több olyan személlyel együtt, akik őket bújtatták. Több roma is ilyen tömegsírokba került.454 Szlovákia területén 211 tömegsírról van tudomásunk (Žiak-Nižniansky-Snopko-Krajmerová 2009, 96). Zólyom környékén is 453 A projektum 2007-ben indult. Az egyes fázisokról, valamint minden, ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódó eseményről szóló beszámolót, illetve a tudományos kutatók projektumhoz kapcsolódó, a témában született tanulmányait rendszeresen megjelentették egy-egy kötetben. Összesen három ilyen kétnyelvű (szlovák-angol) kötet látott napvilágot. A harmadik kötetben olvasható Szarka László tanulmánya Komárom polgármesterének, Alapy Gáspárnak a zsidóüldözés során tanúsított magatartásáról. A nyilasok hatalomra jutását követően 1944-ben Alapy Gáspárt is deportálták, s a dachaui koncentrációs táborban veszette életét (Szarka 2009). 454 A roma holokausztról és az áldozatok emlékére állított emlékjelekről a Roma holokauszt emlékjelei című fejezetben szóltam részletesebben. 174
