L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
quinho, Ernst von Rufs, Ferenczi Béni és felesége, Friedrich Born, Giorgo Perlasca, Nagybaczoni Nagy Vilmos, Pátzay Pál, Per Anger, Peter Zürchner, Reviczky Imre, Schalkházi Sára, Schlachta Margit, Sztehlo Gábor, Almásy Tibor, Henrik Slawik. 4.3.4. Raoul Wallenberg Amint azt a fejezet elején is említettem, a Budapesten tevékenykedő embermentők tevékenysége az általunk kutatott, 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt mai Szlovákia területén élő zsidóságot is érintette, közülük sokan a vidéki zsidóság deportálásának megkezdésekor a magyar fővárosban kerestek menedéket. A magyar zsidók meginentőjének emblematikus alakja Stockholmban született. Zsidó szervezetek és a svéd külügyminisztérium felkérésére került a budapesti svéd követségre, ahol 1944-1945 folyamán zsidók ezreinek az életét mentette meg. Svéd menlevelek ezreit bocsátották ki a svéd követség „C”, mentési feladatokkal foglalkozó osztályán. A svéd védett házakban lakókról is gondoskodott, összesen 36 ilyen működött Budapesten. A nyilasok 1944. december közepétől betiltották a Svéd Vöröskereszt működését és a követség épületét is megtámadták, ezért Wallenberg is bujkálni kényszerült. A szovjetek 1945 januárjában hurcolták el, ezt azonban letagadták. Csak 1956-ban közölték, hogy 1947-ben halt meg a ljubjankai börtönben (Ritter—Smith-Steinfeld 2009, 255). Édesanyja nem akarta elhinni, hogy fia meghalt, ezért 1971-ben levéllel fordult Simon Wiesenthalhoz, hogy segítsen fia felkutatásában. A szovjet börtönökből hazatértek közül többen is tanúsították, hogy még 1947. július 17-e után is kapcsolatban voltak vele. Az utolsó értesülés 1961-ből származik, ekkor közölte Mjasznyikov szovjet orvos kolléganőjével, hogy Raoul Wallenberg elmegyógyintézetben van. Wiesenthal is foglalkozott Wallenberg felkutatásával, azonban a nemzetközi közvélemény, s az amerikai kormány mozgósítása sem hozott eredményt, a szovjet vezetés tovább hazudozott, így a svéd diplomata sorsa még mindig ismeretlen (Wiesenthal 1991, 269-288). A Yad Vashem 1963-ban részesítette a Világ Igaza kitüntetésben. A Wallenberg emlékét megörökítő alkotás felállításának terve Budapesten röviddel a háború után megszületett, azonban az 1949. április 9-re tervezett felavatásra furcsamód nem került sor, sőt egy nappal a felavatás előtt politikai okokból magát az emlékművet is eltüntették. A szobor alkotója Pátzay Pál volt, s egy kígyóval küzdő alakot ábrázolt. Később a debreceni Biogal Gyógyszertár épülete előtt bukkant fel a szobor, azonban nem Wallenberg-emlékműként, hanem a betegségekkel folytatott küzdelem jelképeként. Ennek a szobornak méretarányos másolatát az eredetileg tervezett helyen (a Szent István parkban) csupán 50 év múlva, 1999-ben állították fel.449 A Varga Imre szobrászművész által alkotott másik Wallenberg-szobor története és felállításának körülményei is elgondolkodtatóak. A szobor elkészítésére 1985-ben az amerikai nagykövet kérte fel a művészt, azonban az alkotás nem köztéren, hanem a nagykövetséghez tartozó egyik rezidencia kertjében lett felállítva. Amikor a nagykövet megbízatása 1987-ben lejárt, egy diplomáciai csellel sikerült elérnie, hogy a búcsúlátogatása után Kádár János elrendelte az emlékmű felállítását. Wallenberg szoboralakja két kőtömb között áll, az egyik kőtömbön Pátzay Wallenberg-szobrának kígyómotívuma is megjelenik (Dent 2009, 268-274). A Wallenbergszobrok hányatott sorsa sokat elárul a hivatalos magyar politika viszonyulásáról nem csupán a holokauszthoz, hanem a zsidómentő Wallenberghez is. Nagyon sok, az általam kutatott területről szánnazó zsidó is Wallenberg embermentő tevékenységének köszönheti életben maradását. Többek közt számos érsekújvári túlélő is, ezért hálából a helyi zsidó hitközség a Szlovákiai Keresztény-Zsidó Társaság kezdeményezésére Érsekújvárban a zsidó tanház épületének külső falán 1997. július 7-én emléktáblát helyezett el. A leleplezésén többek közt jelen volt Sir Sigmund Strenberg, a Keresztény-Zsidó Társaság Nemzetközi Végrehajtó Bizottságának fővédnöke Nagy- Britanniából, Ruben Kemény a Svéd Királyság szlovákiai nagykövete, valamint a Budapesti Wallenberg Társaság is képviseltette magát Báthory Lászlóné elnökségi tag révén (Strba-Lang 2004, 255). 449 Készült egy, az eredetitől kisebb másolat is. Ezt Budapesten, a Radiológiai Klinika előtt, az Üllői úton helyezték el, de csak 1989-től jelzi egy emléktábla, hogy a Wallenberg-emlékmű másolatáról van szó (Dent 2009, 268-274). 172
