L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
1. Bevezetés
Az emlékjelek állításának gyakorlatát az impériumváltások, valamint az 1989-es rendszerváltás tükrében a következő 5 időintervallumban mutatom be: 1. Az első világháború időszaka: 1914-1918 2. Az első Csehszlovák Köztársaság időszaka: 1918-1938 3. Az 1938-as visszacsatolástól 1944-ig 4. 1945-1989 5. Az 1989-es rendszerváltástól napjainkig Az anyag ilyeténvaló kronológiai tagolása persze rendkívül bonyolult: egyrészt lehetne az események, az áldozatok időpontját venni vezérfonalként, másrészt a konkrét emlékművek állításának időpontját. Mivel azonban sok esetben ugyanazon monumentumra idővel több más esemény emléke is rávésésre került, tulajdonképpen ezt a két szempontot ötvöztem, s az esemény „súlyának” megfelelően tárgyalom az egyik vagy a másik (sok esetben, legalább említés szintjén mindkét) időszakban. A politikai jellegű emlékművek, emlékjelek funkciójából adódik, hogy az uralkodó képzőművészeti irányzatok stílusjegyein túl magukon viselik annak a kornak az uralkodó eszmei-politikai lenyomatát is, amelyben készültek. A háborúk jeleinek kutatásakor figyelembe kell vennünk az első világháború kitörését követően napjainkig lezajlott impériumváltásokat, valamint a meghatározó politikai változásokat, ugyanis csak ezek tükrében értelmezhetők egyrészt maguk az alkotások, azok szimbólumrendszere, valamint a hozzájuk kötődő ünnepségek és rítusok is. Sokat elárul az adott korszakról a felavatási/felszentelési ünnepség programja, az elhangzott müsorszámok és természetesen az ünnepi beszédek és sok egyéb tényező is. Figyelembe kell venni azonban, hogy a háborús emlékjelekkel kapcsolatos, sajtóban megjelent beszámolók, az ötlettől a megvalósulásig, illetve a későbbi ünnepségekről szóló hírek zöme a hivatalos ideológiát közvetítik, amely ideológiával nem mindenki azonosult (ezért volt hasznos időként egyazon térség, egy időben megjelenő, más-más ideológiai színezetű sajtórgánumainak az áttekintése). Egyetérthetünk Zeidler Miklós megállapításával, miszerint „.. .verbálisán a szóhasználat, képileg pedig a szimbólumrendszer ténylegesen eligazít egy adott korszak társadalmának (irányított) közgondolkodása felől. Ebből következik, hogy egy-egy adott történeti korszak vagy politikai rendszer jellegadó tényezőit saját toposzain, közhelyein, szimbólumain keresztül is megismerhetjük. S ha a (politikai) kultúrának ezeket az elemeit megismerjük, az adott időszak közgondolkodásának, közéletének, általános szellemi környezetének megértéséhez is kulcsot kapunk” (Zeidler 2009, 192-193). Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy az 1989-et követő időszak kivételével a sajtót szinte folyamatosan cenzúrázták, s a háborúval és a katonasággal kapcsolatos írásokra megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Fontos üzenetet hordoznak az emlékjeleken megjelenő szimbólumok is, amelyek az impériumváltások során többször változtak, illetve egy-egy időszakban hangsúlyosabban jelentek meg. Bizonyos szimbólumok napjainkban ismét gyakrabban és egyre több helyen bukkannak fel (turul, Szent Korona, csodaszarvas stb), igazolva Zeidler Miklós irredenta jelképekkel kapcsolatos megállapításait, miszerint: „a szimbólumok a társadalom mozgósításának eszközei, a rájuk épülő politikai mítoszok pedig olyan »megszemélyesített kollektív vágyak«, amelyek a modem korban kifinomult elméleti konstrukciókká nőnek az irracionális meggyőződés igazolására. E mítoszok fenntartását nem csupán a tradicionális közösségekben, hanem a modern társadalmakban is afféle »varázsszavak« és rendszeresen ismétlődő rítusok segítik” (Zeidler 2009, 193). Mivel a háborúhoz kötődő emlékjelek formai és funkcionális szempontból nagyon különböznek és sok az átfedés is, ezért a csoportosítás, tipologizálás ebből a szempontból is problematikus volt. Felmerült tehát a kérdés, hogy formai szempontból kíséreljem-e meg egyáltalán a csoportosítást, vagy pedig az egyes időintervallumokban külön-külön tárgyaljam valamennyi kategóriát, típust. Legcélszerűbbnek az időrendi sorrend választása tűnt, tehát az első világháború időszakával kezdve napjainkig, történetiségében mutatom az egyes emlékjeleket, s a hozzájuk kapcsolódó különböző jelenségeket is. Néhány emlékjeltípus szorosan kötődik egy bizonyos korszak ideológiájához, ezeket külön alfejezetben tárgyalom. Ilyenek például az első világháború idején elterjedt, a nemzeti áldozatkészség szobra kategóriába 13
