Liszka József: Nyitra vidéki népballadák Arany A. László hagyatékából - Jelek a térben 2. (Somorja, 2009)

Liszka József: Egy elveszettnek hitt népköltészeti gyűjtemény elé - 2. Kutatástörténeti háttér - 2.2. Arany A. László munkatársainak kutatásai

inkább problematikusnak látok az az, hogy Arany nem látszik figyelembe venni a Zobor-vidéken lezajlott korábbi néprajzi, elsősorban folklorisztikai gyűjtések eredményeit. A Kassa vidéki szórványokról is meglehetősen szűkszavúan nyilatkozik, igaz, ezeket a falvakat akkor sem ismertük, és azóta sem ismerjük eléggé. Király Péter dolgozatát (Király 1992), a helyi textilművészetről, s annak szókincséről viszont kamatoztathatta volna (mert ő nyilván ismerte), ám ezt valamilyen okból kifolyólag mégsem tette meg. Az elmondottakat, illetve a tanulságokat összefoglalva kijelenthetjük, hogy Arany A. László ösz­­szegzése a szlovákiai magyarság néprajzáról, illetve előadása a népdal és népviselet kérdéseiről nem tekinthető tudományos műnek. Nemcsak azért, mert hiányzik belőlük a tudományos apparátus, ha­nem azért sem, mert a tudományos előzményeket sem vette figyelembe. Ez a tény már csak azért is meglepő, mert éppen kéziratos hagyatékának ismeretében láthatjuk, milyen alapos és szorgalmas olvasó volt. Olvasmányait jegyzetelte, számon tartotta. Pontosan nyomon követhető például, hogy ismerte, sőt ki is másoltatta Kodály Zoltánnak a térségben gyűjtött és az Ethnographia hasábjain közreadott balladáit. Nehezen képzelhető el az is, hogy ne tudott volna Manga Jánosnak a térség­ben végzett kutatásairól, s ne ismerte volna azok publikált eredményeit. A szlovákiai magyarság néprajzában viszont „mindössze” egy helyzetképet fest (úgy tűnik, hogy jórészt a saját tereptapasz­talatai alapján), illetve néhány fontos szempontot vet föl (az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának, a változásokra való odafigyelésnek a jelentőségét stb.). Mindebből adódóan elképzelhető, hogy egy Putz Évát viseletbe öltöztetik a gyűjtésen 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom