Liszka József: Nyitra vidéki népballadák Arany A. László hagyatékából - Jelek a térben 2. (Somorja, 2009)
Új balladák - 23. A cséplőgépbe esett lány
23. A cséplőgépbe esett lány 23.1. Farkas Julcsa Ezernyóccázkilencvenhatogyik évbe mi törtínt a borocskái szőllösbe. Farkas Julcsa fölat a gépasztalra, véletlenül belej esett a dobba. Mikor észt a barátnője meglátta, a két kezét feje fölé kapcsóta. Gépészuram, állyon meg a masina, mer barátnőm belej esett a dobba. Mikor észt a gépészuram meglátta, a masinát mingyá leállította. De már a est össze-vissza roncsolva, a jó Isten lessz annak az orvossá. Nyis ki, anyám, gyászra festett kapudat, most hozzák az összetörött lányodat. Piros víre úgy folyik mint a patak, édesanya árva szive meghasad. 23.2. Mi törtínt a verebélyi pusztába, egy kislejány felállott az asztalra, és onnan őt a masina bekapta. Ides lányom sose gundótam vóna, hogy tígedet össze tör a masina, nem hallgattá, ídesanyád szavára, így esté be a masina dobjába. Nyisd ki anyám ződre festett kapudat, hozzuk már az essze törött lyányodat, nem hallgattá ídesanyád szavára, essze törött tígedet a masina. 134
