Liszka József: Nyitra vidéki népballadák Arany A. László hagyatékából - Jelek a térben 2. (Somorja, 2009)

Új balladák - 19. A meggyilkolt fonólány

19.2.

Menyhe (Nyitra)

Kostyál Péterné Fülöp Ágnes, 1895

Szer - dán nyolc ó - ra - kor él - áll a sza-va-tok.

2-4.

Este van, este van, be is sötítedett, Mivel az én szívem el is keseredett: Sírtam már eleget, nem sírok már többet, A ti fonótokban be sem lípek többet. A szegín Szöcs Marosa gyászos koporsója, A tomóci hegyen, ott lesz nyúgodalma. Ráhúzzák a földet gyászkoporsójára, Hogy minden szűz leány vigyázzon magára.

Testem a testeddel egy sírba nyugodjon, Vírem a víreddel egy patakon follyon. , Lelkem a lelkeddel egy urat szolgáljon.

(a dallam 3. sorára) (a dallam 3. sorára) (a dallam 4. sorára)

123