Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
4. A település mai etnikai képének kialakulása
4. A TELEPÜLÉS MAI ETNIKAI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA 4.1. A cigány népesség megjelenése a településen és a hivatalos forrásokban A (nemzetiségileg vegyes) történeti Gömör megye etnikai folyamatainak kutatása során figyelt fel néhány kutató arra, hogy a statisztikai adatokban megmutatkozó magyar-szlovák kevertség a megye településeinek nem kis hányada esetében három etnikumot foglal magába, nagyon sok településen élnek ugyanis magukat hivatalosan vagy magyarnak, vagy szlováknak valló cigányok. Éppen ezért „meg kell azt is vizsgálnunk, hogy mit jelentenek a települési multietnicitást mutató adatok kulturális értelemben. A száraz, községi nemzetiségi adatsorok az adott településen ténylegesen uralkodó kultúra alkatától eltérő bevallást is tükrözhetnek, és gyakran tükröznek is. Ám ennek eldöntésére nem kerülhetjük meg konkrét települések helyi tereptapasztalatokon alapuló vizsgálatát” (Keményfi 1998, 7). Baraca ennek a problémának is „klasszikus" terepe, a nemzetiségi statisztikák adatai a település valódi arculatától teljesen eltérő képet mutathatnak. Baracára nézve ez olyannyira igaz, hogy a falu etnikai kevertsége a statisztikai adatokból egyáltalán ki sem derül. A következőkben megkísérlem vázolni a hivatalos adatokban kimutathatatlan etnikumhoz tartozók megtelepedésének folyamatát, a faluban mint fizikai térben elfoglalt helyük változásait, jelenlétük következményeit, térhasználatuk néhány sajátosságát és a két etnikum között szövődő kapcsolatok jellegét. A 20. század első felében a mezőgazdaságból élő település - a helybeliek önértékelése szerint - gazdag falunak számított. Szomszédaihoz képest nagy területen, 2016 kataszteri holdon gazdálkodott. Napjainkban - főként a szlovákiai magyar sajtó révén - a „legmunkanélkülibb”, a társadalomból kiűzött faluként kerülhetett be a köztudatba, „ahol megállt az élet” (lásd S. Forgon 1992, 6; Korcsmáros 1994, 4; Farkas 1997, 2). A hivatalos adatokból tükröződő képtől, miszerint Baracán nem élnek romák, teljesen eltér az, amellyel a belső szemlélő találkozik. Úgy tűnik, Baraca esetében megkerülhetők - ha meg nem is oldhatók - a cigányság definiálásának - a minősítés szempontjainak kereséséből adódó - problémái (vö. Keményfi 1998, 31). Arról, hogy kit és milyen kritériumok alapján lehet cigánynak tekinteni, a téma kutatói máig nem alakítottak ki egységes, minden körülmények között helytálló véleményt, a kísérletekből legalább két, határozottan elkülönülő irányzat szűrhető ki, amelyek abban sem egyeznek meg, hogy megragadható-e egyálta-97
