Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

3. A település életére ható külső tényezők (1920 után)

14. ábra. Az 1938 és 2004 között Baracáról elköltözött összes személy számának éves alakulása

Arra, hogy egy-egy család elköltözésének konkrét oka mi volt, csupán elhamarkodott választ lehetne adni. A Melléklet 3-5. táblázatában „ok”-ként sem mindig konkrét, megfogalmazható dolog szerepel. Az viszont számomra bizonyosnak tűnik, hogy a második világháború után a falut ért külső hatások valamelyikének, de talán inkább e hatások együttesének az elköltözéshez minden esetben köze van. Azt sem tartom kizártnak, hogy az elköltözés egyfajta versengés eszközévé vált. („Aki innen elment, az mind vitte magával Baraca zsírját.") Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a közösséget ért „csapások” sorozatának következményeit könnyebb volt a közösség mindezek ellenére működő kontrolljának hatókörén kívül elviselni. Előfordulhat, hogy - a közösség szempontjából - a „most telt be a pohár” esetével állunk szemben. A más nemzetiségű idegenek megjelenését a pusztákon Baraca különösebb megrázkódtatás nélkül élte túl. Kényszerként élte meg a szövetkezet létrehozását, ám a kisebb közösségek túlélési stratégiáját „bevetve” ezt a lépést nem csupán kiheverte, hanem a maga hasznára is tudta fordítani. Egy negyedszázad elteltével azonban olyan beavatkozással találta magát szembe (állami gazdasággá alakították a szövetkezetei, közigazgatásilag Fügéhez csatolták), amit már nem tudott életének rendjébe illeszteni, amitől lényegében szétesett. Ez az időszak az 1980-as évek eleje, amikor a menthetetlenség érzését sűrített formában jelenítették meg a lakodalmak. Ennek az évtizednek minden évében több parasztlakodalom is volt Baracán. (Ekkorra nőtt fel egy népes generáció.) Azért van ennek különös jelen-94