Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

4. A település mai etnikai képének kialakulása

bizonyítéka annak, hogy a baracai cigányok nem szívesen fogadnak be - tömegével különösen nem - idegen cigányokat. Van azonban ennek az elmondottaknál „beszédesebb" jele is, igaz, „véletlenül” történt az esemény. A Baracától 13 km távolságra lévő Tornaija évek óta küzd a szociálisan gyenge helyzetű és a legtöbb esetben roma származású lakosok lakásgondjaival. 2004-ben e gondok enyhítésére megvásároltak Baracán egy már üresen álló házat, azzal a céllal, hogy a város kiutalja a rászorulóknak, akikről „köztudott” volt roma származásuk. (Valószínűleg Baracára is azért esett a választást, mert roma falu „hírében áll”.) A baracai cigányok erről elég gyorsan tudomást szereztek és közfelháborodással fogadták, mondván, a cigányok sem egyformák, „ne jöjjenek ide idegenek, mert akkor sokkal rosszabb lesz nekünk”. Nem lehet tudni, milyen úton módon, de az addig üresen és sértetlenül álló ház egyszer csak „fogyatkozni" kezdett, lassan eltűnt néhány „része”. A történet - jelenlegi szakasza - azzal végződött, hogy a tornaijai romák meg sem próbáltak Baracára költözni, bár ennek bizonyára az ő szándékuk is oka lehet, nem csupán a baracaiak hozzáállása. A ház eladását egy baracai lakosnak (cigány lakosnak) a tornaijai képviselőtestület 2005. júniusi ülésén hagyta jóvá (A Tornaijai VKT... 2005, 2).

Ebből egyenesen következik, hogy ha a települést tekinthetjük is a „roma probléma” egyik helyszínének, cigány lakóiról nem állíthatjuk, hogy etnikai alapú mi-tudatuk erősebb lenne a lokális alapú mi-tudatnál. Ebbe a saját csoportfogalomba viszont a településen élő parasztokat is beleértik, de csak a maguk helyén, a köztük húzódó határt soha nem összemosva.

122