Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

4. A település mai etnikai képének kialakulása

nyitható valami máshoz. „A cigányság etnikus öntudata, szimbolizációja tehát csak a »többségi társadalomhoz« való viszonyrendszerében és viszonyulásán keresztül értelmezhető” (Keményfi 1999, 144).

4.8. A paraszti normák cigányokra gyakorolt hatása

A parasztok életmódjának, felfogásának cigányokra gyakorolt hatását jelzi, hogy családjaikban (igaz, a népesség összességében az ellenkezője érezhető) nemzedékről nemzedékre csökken a gyerekszám.

Elsősorban az ideálisnak tartott családmodell (gyerekszám) és a munka, illetve az általa elérhető anyagi javak, az ezen alapuló társadalmi besorolás tehát azok a „törésvonalak”, amelyek mentén a cigányok és a parasztok közötti különbségek leginkább kiütköznek. Az említettek mellett a választások körüli „közbeszéd", az adventi koszorú kapcsán kifejtett vélemény, a lakóházakról, a faluképről megfogalmazott nézetek azt jelzik, hogy Baracán a cigányok nem akarnak paraszttá válni, de az adott időszakban, abban a faluban számukra megnyilatkozó paraszti kultúrának a szemükben presztízse, talán távoli és szelektív követésre ösztönző vonzása is van.

Nem lehet ugyan minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a cigány családok esetében a paraszti normák térnyerésével magyarázható a gyerekszám csökkenése, ám ezt ők maguk is ezzel hozzák összefüggésbe. A csökkenés maga tény, ami kitűnik a gyerekszám alakulását áttekintő táblázatokból is.70

A 8. és a 9. táblázat a Mellékletben szereplő összeírás egyszerűsített eredménye. Az összeírás a 2004. évi adatokat, az akkor Baracán élő cigány családokat tartalmazza. Az adatok nem a polgármesteri hivatal lakosságnyilvántartásából, hanem saját összeírásomból származnak, ezért néhány esetben a hivatalostól eltérő képet mutatnak. Az összeírás során azt vettem figyelembe, hogy kik azok, akik ténylegesen a településen élnek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy állandó lakhelyük is Baracán van, ezért nem biztos, hogy szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban. A lakosság személyes adatainak közlése személyiségi jogokat sértene, ezért a neveket nem közlöm, összeírásomat úgy változtattam meg, hogy csak monogramokat teszek közzé. Amennyiben baracai lakosok olvassák összeírásomat, az számukra nagyon könnyen megfejthető, ám a családokat ők enélkül is ismerik. A családösszeírásban néhány mellékjelet is használok, amelyekből azonban ezúttal nem vonok le következtetéseket. Dőlt betűvel jelölöm azokat a személyeket, akik több évtizedig nem éltek Baracán, az 1980-as évek elején elköltöztek, ám az 1990 óta eltelt időben visszaköltöz-70 Egyik, már korábban is idézett cigány beszélgetőtársam ezt a vélemyényét meg is fogalmazza: „Mégis a parasztok a példa, mert nálunk is csökken a gyerekszám, csak nem olyan nagy mértékben, mint náluk. Mi heten meg hatan voltunk testvérek, de látod, nekünk már csak négy gyerekünk van."

118