Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

4. A település mai etnikai képének kialakulása

A legidősebb, 1940 előtt született parasztokkal folytatott beszélgetéseim során igyekeztem képet kapni arról, mi a véleményük a baracai cigányokról, milyennek tartják őket a szomszéd falvakban élőkhöz viszonyítva. Valamennyi beszélgetőtársam véleménye pozitív volt, ha más falvakban élőkhöz hasonlította a baracai cigányokat, ám azt is mindig hangsúlyozták, hogy nagy különbséget látnak idősebbek és fiatalabbak között. Véleményüket, tapasztalataikat - egyúttal összevetve az idősebb és a fiatalabb generációt - így summázták:

„Az idősebb cigányok rendesek. Soha semmi bajom nem volt velük, pedig itt öregedtek meg. Régebben a parasztokat annyira tiszteletben tartották, a világért se vétettek volna. Csak a fiatalokkal más. Most már laza a törvény. ”

„A baraciak a környéken mindegyiknél rendesebbek. Aki úgy került be Baracára, úri népnek tartja őket. A házuk is tiszta, a gyerekek is tiszták, de a nevelés rendetlen. Azok a fiatalok, akik most nőnek, haszontalanok, de a régiek olyanok voltak, amilyennek lenni kell. "

„Az öregebb cigányok biztos, hogy helyesek. A fiatalok között ez már kivételes. "

Kizárólag a mai, fiatal (munkaképes) generációra vonatkozik beszélgetőtársaim véleménye a cigányok munkájával, munkához való viszonyával kapcsolatban: „Ha valakit dolgozni hívok, és nem állok fölötte, nem halad. "

A fentiekkel, tehát a legidősebbekével megegyező a fiatalabb generációk véleménye az idősebb, ötven-hatvan éves cigányokról, de ők is mindig hangsúlyozzák, hogy csak az idősebbekről ilyen pozitív a véleményük. „Minél fiatalabbak, annál rosszabbak. Még így is rendesebbek más falusiaknál, de az öregjeikkel egy napon sem lehet említeni őket, bár most sincsenek problémák velük. "

A megkérdezett cigányok véleménye a parasztokkal való együttélésről szintén pozitív. Beszélgetéseink során arra kerestem a választ, hogy mi lehet az aránylag jó viszony oka, milyen különbséget látnak a két etnikum között, mi okozza azt, hogy a faluban csak néhány etnikailag vegyes házasság van, miért vallják magukat hivatalosan magyarnak.

A legidősebbek is, a fiatalabbak is azzal magyarázzák a falura jellemző békés viszonyokat, hogy már a hatvan-hetven évesek is itt nevelkedtek.

„ Mióta én emlékszem, a baracai cigányokkal nincs probléma. Mert bennszülöttek. Ha nem azok, ott baj van. Már a nagyapánk is itt született. Itt van bérmakomaság is, látod, jól megvagyunk. Nekem is sok komám van. Gyűlölködés nincs, de legénykoromban jobban összejártunk. Bálban paraszt lányokkal is táncoltam, nem nézték, hogy én cigány legény vagyok. "

„Nem idegenek egyik a másiknak, azért nincs probléma. Gyerekkoromban sok volt a fiatal paraszt. Hozzászoktunk, hogy együtt járunk iskolába, egymás családjába is bejártunk. Ez sokat jelent. Soha nem volt ellentét, mert nem azt nézték, hogy cigány vagy paraszt, hanem azt, hogy baraci."

„ Emlékszem rá, volt egy bál Baracán. A fügéi cigányok meg akarták verni a baraci parasztokat, de a baraci cigányok is beleszóltak. Megverték a fügeieket, pedig rokonaik voltak köztük. ”

112