Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben

Rákóczi-árvák, kassai jezsuiták, Koós Balázs (1773), Pletrich László.4 Ugyanitt említi, hogy a török pusztítást szerencsésen átvészelte, de a 17. századi járványok erősen leapasztották lakosságát, és a 17. század végére a 16. századi lakosságból csak három család maradt, ám ők azóta is - idegen eredetű lakók mellett - folyamatosan a faluban élnek.

Lakosságának száma egyébként - az összeírások szerint - a 18. század óta 200-500 körül mozog. 1784-87-ben 267 volt a „tényleges népesség" száma, ami 39 házban élő 47 családot jelentett (Dányi-Dávid 1960).

Ludovicus Nagy, aki - a Lexicon locorummal megegyezően - faluként tárgyalja Baracát, 55 házát és 500 lakóját említi 1828-ból (Lexicon universorum... 1773; Nagy 1828, 1, 146).

Fényes Elek 1851-ből 428 lakost említ (Fényes 1851). 1869-ben 442, 1880-ban 388, 1890-ben 365, 1900-ban 394, 1910-ben 387 lakosa volt. 1930-ban emelkedett ismét a lakosság száma (441-re), majd 1941-re 427-re csökkent. 1969-ben mutatja a lakosság száma az utolsó növekedést: ekkor 419 lakost számláltak (Hőgye-Seresné Szegőfi-Tóth 1983). A helységek nemzetiségét, anyanyelvét is közlő összeírások mind magyar faluként említik (Acsády 1896; Fényes 1851; Borovszky [é. n.]; Pesty 1864; A Magyar Korona Országainak 1900...; A Magyar Szent Korona Országainak 1910...).

Ugyanígy szerepel a csehszlovák és a szlovák népszámlálásokban, amelyek idevonatkozó adatait többek között Gyönyör József összesítette (Gyönyör 1989, 57).

Az 1893-as cigányösszeírásban - amely csak azokat a falvakat írja össze, amelyekben a cigányok száma eléri az ötvenet vagy az összlakosság 10%-át - Baraca nem szerepel (A Magyarországon 1893...).

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Baraca összlakossága 394 fő, amelyből 337 fő magyar, 17 fő szlovák, 39 fő roma és 1 fő cseh nemzetiségű (Sčítanie obyvateľov... 2001).

Baraca vallási viszonyairól templomán kívül írásos adatok is tanúskodnak, többek között lia Bálint már említett munkája, valamint - 13. századi adatra hivatkozva - Györffy György történeti földrajzi áttekintése (Györffy 1987, 477, 484).

A falu népe a 20. század ötvenes éveiig szinte teljes mértékben mezőgazdaságból élt. Fekvése, környezete szabta meg ezt az életformát. Népéről és életéről Bél Mátyás a következőket jegyezte fel: „Baraca egy kicsiny falucska, amely a Sajón túl, napnyugat felé, a folyótól egy mérföld távolságra fekszik. A bátkai völgyben települt. Határa gazdag és felkúszik a magasabb fekvésű részekre is. Lakosai méhészkedéssel foglalkoznak szorgalmasan, de kiváló eredménnyel gyakorolják a sertés hizlalását is, mivel a falut tölgyes erdők borítják” (Bél 1992, 95).

4 Ugyanezeket a birtokosokat említi a Borovszky-féle vármegye-monográfia is, megtoldva a Feledy és Baloghy családokkal (15. század), majd a 20. század elejéről Farkas Ábrahám és Szakáll András nagyobb birtokosok nevével (Borovszky [é. n.j, 31). Csánki Dezső a káptalant, a Feledy és a Lorántffy családokat említi birtokosokként (Csánki 1985, 1, 153-154, 159).

10