Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

4. A település mai etnikai képének kialakulása

A baracai cigányok származásával kapcsolatban megállapítható, hogy 1997- ig a falu belterületén álló házakba költözők valamennyien a már az 1910-es években is itt élő családok leszármazottai voltak, korábban is Baracán éltek. (Jól szemlélteti ezt a Mellékletben szereplő cigánycsalád-összeírás, melyből kiderül, hogy a kb. 350 személy 12 családba tartozik.) Az 1997-ben és az utána érkezők (összesen két család) lazább rokoni szálakkal kötődnek a korábbi baracai cigány családokhoz. A legutóbbi öt év beköltözői külön csoportot alkotnak, ugyanis visszaköltözőkről van szó, akik az 1980-as években Rimaszombatba, esetleg távolabbra költöztek, de most eladták városi lakásukat és visszatelepültek Baracára. Visszaköltözésük oka általában az, hogy elveszítették munkahelyüket, városi lakásukat pedig a megváltozott körülmények között nehezebb fenntartani. Mindamellett Baracán nagyon olcsón (150-200 000 koronáért) lehet összkomfortos családi házat venni.60

Összesítve a fent említett folyamatok eredményét, megállapítható, hogy az egykori szegregáció teljesen felbomlott, a cigányok (lakóházaikkal) valamennyi lehetséges irányban terjeszkedtek, „most már a faluban van a sereg”.

Ma (2004-ben) a falu kb. hetven házából huszonnégy olyan van, amelyben nem cigány család él, ezek közül tizenkettőnek egy-egy özvegyasszony az egyedüli lakója. A cigányok már egyáltalán nem különülnek el a falutól, ezáltal a település beszűkült, az egykor periférián élők bekerültek a központba is, a szegregáció megszűnt. Ezt szemlélteti a 6. térkép, amelyből egy etnikailag teljesen kevert település képe bontakozik ki, ám az nem jelenik, nem is jelenhet meg a térképen, hogy ténylegesen milyen arányszámokat jelent ez a kevertség a két etnikumra nézve. Ezt a Mellékletben szereplő, a születési és a halotti anyakönyvek adatsorait összesítő 1-2. táblázat, valamint az alábbi táblázat tekinti át.

7. táblázat. A háztartások generációs (születési évek szerinti) összetétele 2003-ban

Házszám

1940 előtt

1941-1960

1961-1980

1980 után

Összesen

1.

r

0

5

3

9

2.

0

0

2

3

5

3.

i

2

4

9

16

4.

i

1

1

2

5

5.

i

0

2

3

7

6.

0

2

5

12

19

7.

0

1

0

3

4

8.

0

2

1

0

3

9.

2

0

0

0

2

10.

0

1

1

4

6

11.

2

0

2

1

5

12.

1

1

0

0

2

60 A házak ilyen mértékű értékvesztése éppen az etnikai átrendeződéssel, a „lakáspiaci erózió”val hozható kapcsolatba (vö. Kocsis-Kovács 1991, 83).

103