Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
4. A település mai etnikai képének kialakulása
A szakirodalomból kirajzolódó problémák tudatosítása ellenére munkám során a baracai cigányságot egyértelműen behatároltam. Azokat a lakosokat soroltam a cigány kategóriába, akiket a faluban élő cigányok és a nem cigányok is annak tartanak.67 Ennek a besorolásnak a leszármazás az alapja, tehát cigány az, aki cigány családból származik, felmenői is cigányok. Nem biztos, hogy szociálisan hátrányos helyzetű, nem biztos, hogy árulkodó rasszjegyei vannak, sőt az iskolázottság és a gyerekszám sem minden esetben sorolna egy-egy személyt a más esetekben ilyen szempontból meghatározott cigány kategóriába. Ez a kategorizálás részemről nem alkalmi minősítés. Mivel hivatalosan is, gyakorlatilag is állandó lakója vagyok a településnek, számomra a kívülről vizsgálódó objektív kutató pozíciója tökéletesen elérhetetlen. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem minden esetben előny, ám kilépni belőle (számomra) lehetetlen. Hosszas unszolásra akadtak néhányan (cigányok), akikkel végignéztük a falunévsort, hogy meggyőződhessek róla, ők is ugyanazokat a személyeket tartjáke cigánynak, mint én. Erre azonban kevesen voltak hajlandók, mondván, hogy semmi értelme, ezt mindenki tudja. Tekintettel arra, hogy a különféle módszerek és megközelítések egyetlen esetben sem végződnek egy minden esetre alkalmazható, tökéletesen megbízható besorolási módszerrel, munkám során a fent leírtak alapján számomra egyértelmű etnikai minősítést alkalmaztam. Baracának ugyan a legfrissebb adatok szerint csupán 39 roma lakosa van, de a faluban élők egyértelműen besorolják önmagukat és egymást a cigány - nem cigány kategóriák valamelyikébe. (A nem cigány lakosságot parasztnak nevezik.) Ezt tapasztalhatják az idegenek is, akár véletlenszerűen kiválasztott falusiakat, akár „idevalókat”57 58 kérdeznek a falu etnikai hovatartozásáról. Ez a besorolás a két etnikum mindennapjait alapvetően meghatározza. Baraca lakosságának megoszlása - saját összeírásom alapján - a 20. század utolsó évében a következőképpen alakult: 362 lakosából - a fenti besorolás alapján - 299 (83%) volt a magyar anyanyelvű cigány. Ez az arány - tekintve, hogy a nem cigány lakosság száma, amely a múlt századi statisztikák szerint 300-400 fő körül mozgott, 63 főre csökkent - a falu paraszti társadalmának rendkívül erős fogyását jelzi. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Baraca összlakossága 394 fő, amelyből 337 fő magyar, 17 fő szlovák, 39 fő roma és 1 fő cseh nemzetiségű (Sčítanie... 2001). A besorolást senki nem kérdőjelezi meg, bár a korábbi viszonyokhoz képest a legutóbbi népszámlálás adatai változást mutatnak, hiszen ennek során 39 személy romának vallotta magát, ellentétben a többiekkel, akik magyarnak vallják magukat. Azt, hogy a jelenségnek pontosan mi az oka, nem lehet tudni. A falu új polgármesterének az a véleménye, hogy a cigányok (romák) érdekképviseletének hiánya, kezdetleges volta okozza, hogy Baracán magyarnak vallják magukat. Elképzelhető, de nem bizonyítható, hogy a 39 magát romának valló személy „új” önbesorolásához hozzá57 Hasonló módon járt el Pusko Gábor Tornaija esetében (Pusko 2004, 58). 58 Szabó László kifejezése: a faluban élő, de a faluközösségre valamennyire „kívülről" rálátó egyéneket ért alatta (Szabó L. 1993, 197). 99
