L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
kezdett faragni, kopjafái - egy kivételével - Tornaiján (6) állnak. A legelsőt a II. Gömöri Honismereti Napok emlékére készítette. Később fia, Pusko Márton is besegített neki. A közeli Bejébe egy temetői kopjafát/fejfát is faragott. Cselényi Árpád művésztanár alkotásai Tornaiján (2), valamint Sajógömörben, Abafalván, Gömörpanyiton és Zsórban állnak. Legelső kopjafáját 2002-ben faragta Tornaijára. A hanvai Igó Aladár fafaragó képzőművésznek, a helyi temetőben fejfaként funkcionáló, a kopjafák kategóriájába sorolható alkotása ismeretes. Rimaszombatban él és alkot a szobrászművész Nagyferenc Katalin. Nyitrai főiskolásként társaival megalakította a Forrás Képzőművészeti Csoportot. Első kopjafáit a nyári művelődési táborokba faragta, neve szinte összeforrott ezekkel, s az abroncsosi kézműves táborokkal. Nem csoda, ha egy vele készült beszélgetést kopjafákra utaló sorokkal kezdett az újságíró: „Kopjafák sorakoznak a gömöri tájban. Kopjafák erdejét hozta létre a teremtő fantázia. Egy életút, amit faragott oszlopok sora jelez...”103 104 Egy másik újságíró ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a vele készült riportban egy külön Kopjafaerdő fejezetben kitérjen munkásságának erre a részére: 26. kép: Nagyferenc Katalin munka közben Őrsújfalun 1978-ban (Szarnák Mihály felvétele). „Kopjafaerdő. Igen, abból a rengeteg kopjafából, amelyet Nagyferenc Katalin a soha vissza nem térő hangulatú ifjúsági táborok - Gímes, Örsújfalu, Abroncsos stb. - idejében készített, erdőt lehetne állítani. Emlékszem, ha a farönköt arrébb kellett fordítani, mindig előkerültek a markosabb fiatalok, és szívesen megemelték. Majd hosszú órákon át csodálták-csodáltuk, hogyan lesz a göcsörtös törzsből gazdagon díszített, karcsú, függőleges tagolással formált faragott jelkép. Nagyferenc Katalin kopjafái természetesen sok más helyen is megtalálhatók..."'04 Szinte kivétel nélkül valamennyi kopjafájára rávéste székely rovásírással a „vagyunk" szót. Napjainkban is számos felkérést kap kopjafák készítésére. Alkotásai Dél-Szlovákia szerte számos helyen találhatóak meg, de Magyarországon is áll négy: Gömörszőlősön három, Újszászon pedig egy darab (4. térkép). 103 Korcsmáros László: Külső és belső száműzetésben. Portrévázlat Nagyferenc Katalin fafaragó képzőművészről. Szabad Újság 1996. augusztus 7., 11. p. 104 M. Csepécz Szilvia: Beszélő szobrok. Vasárnap 2002/38, 36-37. p. 94
