L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
5. A kopjafákon szereplő feliratok
Egy négyzetes keresztmetszetű kopjafáról van szó, a főoldal kivételével a többi oldal több kisebb részre tagolódik. Az 1. oldalra legfelülre egy rozettát vésett a faragó, alatta egy nem teljes rozetta, majd a község neve, a HETÉNY felirat és annak címere látható. Alatta a következő feliratok: „FÁBA RÓVA, / VAGY FÖLDBE / ÜTVE / MINDENÜTT / HAGYTUNK / EGY / JELET... / VÉSTÜNK A / FÁBA- / NEM SZÍVET: / NYILAT! / HAZÁNKRA / SZEGEZETT / VÁGYAT / ZOKOGVA. / HOGY AZ ÚR / MENTENÉ MEG / A NEMZETET.” Ezután egy elválasztójel, alatta pedig: „KÉSZÍTTETTE / A KÖZSÉG / ÖNKORMÁNYZATA / A MILLENNIUM / ALKALMÁBÓL / HETÉNY / 2001.” Ez alatt ismét egy elválasztójel, majd a település nevének különféle változatai olvashatóak a kezdetektől napjainkig: „VAGETUIN / VAGHETUM / HETEN / HETYN / HETENY / HETIN / HETÉNY- / -CHOTIN.” Legalul a kopjafa készítőjének neve: „FARAGTA / BRUNCZ / JÁNOS" 2. oldal: Legfölül egy rozetta, alatta a koronázási jelvények egyik eleme, az országalma tátható. Ez alatt a legismertebb magyar uralkodók, fejedelmek nevei és uralkodásuk ideje az alábbi sorrendben: „GÉZA / 970-987, ISTVÁN / 997-1038, IV. BÉLA / 1235-1270, NAGY LAJOS / 1342-1382, ZSIGMOND / 1387-1437, HUNYADI / 1446-1456, MÁTYÁS / 1458-1490, BOCSKAI / 1604-1606, BETHLEN / 1613-1629. Legalul: KOSSUTH / 1848-1849." A 3. oldalon legfölül egy rozetta, alatta a csodaszarvas. Ez alatt a meghatározó történelmi események és azok évszámai: „VÉRSZERZŐDÉS / 894, HONFOGLALÁS / 896, ÁLLAMALAPÍTÁS / 1000, TATÁRJÁRÁS / 1241, MOHÁCSI VÉSZ / 1526, KURUC / SZABADSÁGHARC / 1703-1711, SZABADSÁGHARC / 1848-1849, VILÁGHÁBORÚ / 1914-1918, TRIANON / 1920, VILÁGHÁBORÚ / 1938 [sic!] -1945.” A 4. oldalon legfölül rozetta, alatta a Kossuth-címer, alatta pedig a hét vezér és Attila neve: „ÁLMOS, ELŐD, OND, KUND, TASS, HUBA, TÖHÖTÖM, majd ATTILA - Legalul a következő idézet: „MAGYARUL / TANÍTOTT / IMÁTKOZNI [sic!] / ANYÁM / ÉS TÉGED / SZERETNI / ÉDES MAGYAR / HAZÁM!” és egy rozetta. A hetényi kopjafa készítője egy magyarországi - dél-komáromi (szőnyi) - fafaragó, Bruncz János volt. Valószínűleg ezzel magyarázhatjuk, hogy az általa képviselt „történelemszemlélet” figyelmen kívül hagyja a szlovákiai magyarok történetének egyik nagyon fontos és sorsdöntő eseményét, a második világháború utáni kitelepítést és az ún. szlovák-magyar lakosságcserét. A kopjafa szimbólumai, motívumai, s a rajta szereplő feliratok alapján akár Magyarországon, vagy bármelyik olyan országban is állhatna, ahol magyarok élnek. A fentebb bemutatott bátorkeszi, és az előző fejezetben elemzett alistálit a hetényivel szemben specifikus, kisebbségi kopjafának tekinthetjük. Ezt figyelembe véve két csoportot különböztethetünk meg: az ún. kisebbségi jellegű és általános magyar kopjafákat/emlékoszlopokat. A csoportosítás számbeli eredménye figyelemre méltó, mivel a kisebbségi jellegű kopjafák száma alacsonyabb. Ez utóbbiak készítői általában a szlovákiai magyar, míg a másik csoporthoz tartozókat zömében ma83
