L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok

A holokauszt helyi cigány áldozatainak emlékére állított csatai kopjafán a főoldalon egy hegedű, kétoldalt egy teknő, valamint kocsikerekek, hátul pedig patkók láthatóak, amelyek a jellegzetes cigány foglalkozásokra és életvitelre, a zenélésre, teknővájásra, a nomád életmódra, valamint a szegkovács mesterségre utalnak.

Az 1848/49-es szabadságharchoz kötődő kopjafákon gyakori a huszár és a kard, de ezek néha a háborús emlékműveken is előfordulnak. A vághosszúfalui kopjafa tetejére papi fejfedőt (birétumot) faragtak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártír papjára emlékeztetve (VI. tábla, 1. kép).

A szimbólumok és motívumok kiválasztása különféle módon történik. Gyakran a szakirodalomból választják ki, máskor a már más településeken álló kopjafákról kölcsönöznek motívumokat. A megrendelők/állíttatók néha közük a szimbólumokra vonatkozó elképzelésüket, de sok esetben a faragóra bízzák azok kiválasztását, a kopjafa formájával együtt. Azzal a gyakorlattal is találkozhatunk, hogy a kopjafa készítője elkészíti a kopjafa makettjét is, mielőtt munkához lát. Ezt a gyakorlatot elsősorban az 1995-ben elhunyt fafaragó, Katona László alkalmazta. Az általa készített maketteket az emlékére rendezett kiállításon is bemutatták. A csatai cigány holokauszt emlékére készült kopjafa szimbólumait az állíttató roma szervezet, a Romano Jile Polgári Társulás elnöke, Babindák István tervezte (VII. tábla, 2-4. kép).

Ahogy már említettem, a megrendelők néha közük elképzeléseiket a megrendelt kopjafát illetően, de leggyakrabban teljes mértékben a kivitelezőre bízzák. Egyetlen olyan esetről van tudomásom, amikor a faragó kategorikusan elutasította a megrendelők óhaját. A komáromszentpéteriek azt szerették volna, ha a kommunizmus áldozatainak emlékére készülő kopjafa tetejére egy törött ötágú csillag került volna, ezt az óhajt azonban Nagy Géza csicsói fafaragó - ahogy azt 2004-ben e sorok írójának elmondta - kategorikusan visszautasította:

„Például Szentpéteren is azt akarták, hogy egy csillagot faragjak a kopjafa tetejére, de én mondtam, hogy a vörös csillag nem a kommunizmus áldozataira emlékeztetne, hanem inkább fordítva: a kommunistáknak állítanánk emléket. Mondtam, hogy nem akarom megbecsteleníteni a kopjafát. Törött ötágú csillagot akartak, de nem voltam rá hajlandó."

Szatmár Tibor 2005-ben elmondta, hogy ő mindig hosszú ideig készül, mielőtt hozzáfog a kopjafa kifaragásához. Áttanulmányozza a település történetét, szakirodalmat olvas, hogy olyan motívumokat találjon, amelyek teljes mértékben kifejezik a község történetét, s azt a szándékot, amiért a kopjafát megrendelték tőle:

„Nincs nekem saját koncepcióm, én igyekszem mindent összegyűjteni a községgel kapcsolatban, az első írásos említéstől kezdve mindent. Tehát nekem ez tovább tart, volt úgy, hogy két hónapig morfondíroztam, hogy milyen is legyen az a kopjafa. Úgy igyekeztem faragni, hogy az emberek megismerjék a közös múltat, a kopjafa egy élő valami legyen, ne csak egyszer évente menjenek ki oda koszorúzni, hanem kötődjön az emberekhez."

76