L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok

A kassai cserkészcsapat által a kelet-szlovákiai Szalánc református temploma mellett, 1999-ben egy nyári táborozás emlékére emelt kopjafa kapcsán a rendezvényről megjelent tudósításból pontos magyarázatot kapunk a motívumok kiválasztásának okára és azok jelentésére is:

„Motívumainak értékes mondanivalója van számunkra. A tölgyfába bele vannak faragva a hitünk alapját képező sziklák, a szőlőtőke a szántófölddel, a kenyér a borral telt kehellyel, amelyek arra utalnak, hogy Isten táplálja testünket. E fölött a Jézus nevét jelentő JHS betűk, Isten igéi, a cserkészliliom és a megváltást jelképező kereszt kapott helyt. Ezek lelkünk táplálékát jelentik. Ezen kívül tipikus székely-magyar minták ékesítik az emlékoszlopot.

Ezek közül is a legegyszerűbb és legtöbbet mondóbb a kopjafa csúcsa, amely az irányt mutatja, hogy merre kell törekednie lelkűnknek..."86

A tudósító valószínűleg azért ilyen jól tájékozott ebben a kérdésben, mert a kopjafa készítője, Szatmár Tibor a kopjafaállítások alkalmával részletesen el szokta magyarázni a résztvevőknek, hogy mi a jelentésük az oszlopra faragott motívumoknak és jelképeknek. Az alkotó magyarázata tulajdonképpen a kopjafa-avatási ünnepség szerves részévé vált. Megjegyzem, hogy az eset nem számít egyedinek, mivel más faragókat is fel szoktak kérni a díszítőelemek bemutatására, értelmezésére. így történt ez Köbölkúton is, az 1919-ben elesett magyar vöröskatonák emlékére állított emlékoszlop felavatásakor. Smídt Róbert fafaragó is részletesen elmagyarázta a ezek jelentését. A rendezvényről tudósító idézte is szavait:

.....A fejfa felső részét a magyar életfa díszíti, amelyet Smídt Róbert szerint

az akkori viharok téptek és csonkoltak ugyan, de gyökereiben nem tudtak kárt tenni, mert azok az igaz hazafiak szívéből és emlékéből táplálkoztak.”87

A kereszt gyakori szimbólumnak számít, néhány esetben plasztikus formában is előfordul a kopjafa tetején (például a katolikus többségű Hárskút római katolikus temploma melletti emlékoszlop tetején, amelyet a második világháború áldozatainak emlékére állítottak. XVI. tábla, 2. kép). A protestáns, elsősorban a református egyházhoz kapcsolódó kopjafákon a kehely látható, de a falunapok alkalmával felavatott kopjafák némelyikére a kereszt és a kehely mellé felkerült a Dávid-csillag is, s a görög-keleti vallásra utaló kettős kereszt, s egy-egy alkalommal a ménórát, illetve a szomorúfüzet is rávésték. Ezekkel a jelképekkel a falu lakosságának vallási összetételére utalnak. Általában a cserkészek kopjafáin - de néhány másikon is - szerepel az alfa és az omega is. Egy alkalommal (Vágkirályfán) a keresztre feszített Krisztust is kifaragta a készítő egy millecentenáriumi kopjafára (V. tábla, 2. kép). Két kopjafán a helyi templomot is ábrázolták. Az Alistál-tőnyei temetőben az utolsó temetés és az elfelejtett lelkek emlé86 CSATA: A szalánci kopjafa története. Cserkész 1999/7, 5. p., 1 ill.

87 Száz Ildikó: A magyar életfa gyökerei nem szenvedtek kárt. Köbölkúton a jeltelen sírban fekvő, 1919-ben hősi halált halt magyar katonákra emlékeztek. Új Szó, Szülőföldünk melléklet, 2005. november 9., 31. p.

74