L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok
egy jó alkalom volt arra, hogy előszedjem, mert aki a kopjafa mellett elmegy és ránéz, látni fogja. Most, ahogyan Virtre faragtam a kopjafát, egy kicsit problematikus volt, hogy mit faragjak rá, mert fiatal, 10 éve önálló településről van szó. Eddig közigazgatásilag, Dunaradványhoz tartozott. Ez egy kicsi falu, szinte csak egy utcából áll. Mondtam a polgármesternek, hogy valami sajátos dolog kellene, s akkor ő elhozott nekem mindenféle dokumentumokat, amelyekben benne volt a falu nevének magyarázata, és az avar kori leletek felsorolása is a leletekről készült képekkel. A kopjafa tulajdonképpen avar kori leleteknek a motívumait tartalmazza. Vagyis hogy Virt már 1500 évvel ezelőtt is létezett, ezerötszáz éves története van. Amikor a fürdőt ásták, akkor találták az avar kori leleteket, de az az igazság, hogy nem is Virten, hanem Zsitvatőn folytak ásatások még az ötvenes években, akkor tártak fel avar kori települést. Ott előkerült egy ezüstfüggő, úgyhogy ezen a virti kopjafán annak az egyik függőnek a másolata található, de előkerültek gombok is, azoknak a motívumait is ráfaragtam." Bár a virti kopjafa esetében nem honfoglalás kori sírokban talált leletek szimbólumként való felhasználásáról van szó, itt is a gazdag történelmi múlt hangsúlyozása volt azonban az elsődleges cél. A Szőgyénben tevékenykedő Szent Mihály Cserkészcsapat megalakulásának 10. évfordulójára felavatott kopjafán, még mélyebbre ásva a múltban, a község területén folyó ásatások során előkerült, az újkőkori lengyel kultúrához tartozó, mintegy ötezer éves antropomorf edényt faragta rá az alkotó (I. tábla, 1. kép). A kopjafa-állítási ünnepségekről szóló, a sajtóban megjelent tudósításokban gyakran olvashatunk arról, milyen szimbólumok láthatók a kopjafán. A zselízi millecentenáriumi kopjafa kapcsán a következőket írják: ,.A faragvány egy-egy mintája szimbolikusan kifejezésre juttatja a magyar történelem néhány meghatározó mozzanatát. A kopjafa csúcsa Árpád vezér sisakját jelképezi, míg alatta a hétnyílású rostély a hét vezért képviseli. Föntről lefelé haladva a hét törzset jelképező fafaragások közt helyet kap az Árpád-címer, a honfoglalás éve (896), a kereszténység alfája, a Székely csillag, a Millecentenárium (MC), az Erdélyi rózsa, a kereszténység ómegája, valamint a millecentenárium éve (1996).”“'' Az ún. székely vagy pedig annak hitt motívumok közkedveltsége is az állíttatok azon törekvésére utal, hogy lehetőleg minél ősibb, minél magyarabb jellegű kopjafa készüljön. A királyrévi, többek között háborús emlékként is funkcionáló kopjafa állításáról szóló tudósítás részletesen tárgyalja a szimbólumok kiválasztásának okát, körülményeit, valamint említést tesz arról is, honnan származnak a kiválasztott motívumok és szimbólumok: 84 84 Valkóné Kábái Ildikó: Felgyújtották a zselízi kopjafát. Garamvölgye 1996/43, 1. p. 72
