L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

3. A kopjafák formája, anyaga, tartósítása, talapzata

tanak ki a tövében. Bátorkeszin, Vágfüzesen vagy Csatán egy nagyobb földhalom tetejére helyezték a tartópilléres kopjafát amiatt, hogy egyrészt: jobban kiemelkedjék a környezetéből, másrészt pedig: hogy a honfoglaláskor előtti halmos temetkezésre utaljanak. Sok kopjafa körül lebetonoznak egy kisebb területet, vagy pedig kövekkel rakják ki. A tartópilléres kopjafák alsó része gyakran nem érintkezik a talajjal, miáltal élettartama meghosszabbodik. Egy olyan esettel is találkoztam (a gömöri Jólészen), amikor a kopjafa alsó részét két, egymás mellett álló faoszlop közé erősítették, így a kopjafa kb. egy fél méterrel a föld felett áll.

Számos kopjafa számára külön teret alakítanak ki, színes kőkockákkal rakják ki a környezetet, s gyakran kis járda vezet hozzá. Olyan környezetben található tehát, mint sok emlékmű vagy köztéri szobor. A kopjafákra gyakran fémből készült kampókat is erősítenek, hogy a koszorúkat legyen mire akasztani. Szatmár Tibor alkotásain ezek a tartók fából készülnek.

16 kép: Ferencz György háromszög alakú jele a leleszi millecentenáriumi kopjafán (L. Juhász Ilona felv. 2004).

66

17. kép: Tulipán-motívum a naszvadi kopjafa tartópillérén (L. Juhász Ilona felv. 2005).