L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében

A haláljel kopjafák kategóriába sorolhatjuk a fentebb már említett, a ma Alistálhoz tartozó Tőnye 1968-tól nem üzemelő temetőjében elhelyezett kopjafát is. A készítő a községből elszármazott, Pozsonyban és Somorján eltemetett testvérei emlékére faragta, azzal a céllal, hogy a szülőfalu temetőjében is emlékeztessen valami az elszármazottakra.

Az utóbbi években a szlovákiai magyarok által lakott régiókban a Rimaszombatot érintő 75-ös számú főút mentén (2004), majd a Komáromból Párkányba vezető főút bal oldalán, a vasúti feljáró előtt állítottak kopjafa formájú haláljelet (2005). Mindkét kopjafa kisméretű, s a díszítő faragásokon kívül egyiken sincs felirat.

2.3.2. A kopjafák hatása a temetői sírjelekre és elterjedésük a katolikusok körében. A szlovákiai magyarok által lakott települések temetőinek zömében a fából faragott fejfákat - elsősorban a 20. század második felétől kezdve - fokozatosan kiszorították a betonból, műkőből, márványból, gránitból stb. készített síremlékek. Néhány helyen elvétve még találkozhatunk olyan, a közelmúltban állított fejfákkal, amelyek többé-kevésbé az adott település fejfakultúráját követik. Hogyha nem kereszt formájú síremlék készül, a kőből készült síremléken csupán a rákerülő vallási szimbólum jelzi, hogy az elhunyt melyik felekezethez tartozott. Az 1989-es rendszerváltás után szlovákiai magyar települések temetőiben egy új jelenségnek lehetünk tanúi: fokozatosan egyre több fából faragott, kopjafaszerű sírjel tűnik fel, s ezek az elmúlt 15 év folyamán fokozatosan elterjedtek egész Dél-Szlovákiában. A jelenséget egyértelműen a kopjafa nemzeti szimbólumként való elterjedésével magyarázhatjuk. Ezek a kopjafaszerű sírjelek olyan katolikus településeken is megjelentek, ahol korábban nem voltak ennek hagyományai. Több református és evangélikus lakosságú településen, ha szokás is volt a fejfaállítás, azok formája, szimbólumai és méretei is nagyban különböztek a közelmúltban feltűnt sírjelekétől. Az utóbbi jó egy évtizedben készült újabb faragott sírjelek a különféle rendezvényeken felavatott kopjafák/emlékoszlopok mintáját követik, s csak ritka esetben térnek vissza az adott közösségre hagyományosan jellemző fejfák formavilágához. A kopjafák nemzeti szimbólumként való elterjedése hatást gyakorolt a faragott sírjelekre is, tehát ismét betölti eredeti funkcióját, és sírjelként (is) szolgál. Mivel a 'kopjafát' ma már egyértelműen magyarságszimbólumnak tartják, az elhunyt nemzetiségi hovatarto12. kép: Kopjafa formájú haláljel Rimaszombat közelében (L. Juhász Ilona felv. 2004).

54