L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
13. Kitekintés. Kopjafák Európában és a nagyvilágban
Az úri. málenykij robotra elhurcoltak emlékére állítottak kopjafát Visken a templom mellett. Az adatra az Élő, szép hagyomány c. könyvsorozat Kárpátalját bemutató színes albumában bukkantam. A kopjafáról közölt fényképhez az öszszeállítók a következő szöveget írták: ,.A templomkertben állították fel az elsők között azt a gyönyörű kopjafát, amely az elhurcolt magyar mártírok emlékműve. 1944 őszén Kárpátalja magyar férfilakosságát kényszermunkára, úgynevezett »málenykij robotra« vitték el három napra, mely azután évekig tartott, és a legtöbb esetben az elhurcoltak halálával végződött. A szerencsétlen mártíroknak emlékművet sem lehetett állítani a gorbacsovi politika előtt." (Szacsvay-Szacsvay-legeza é.n. 155-156) Ugyancsak a fenti kötetben található a Nagyszőlősön állított kopjafáról készült fénykép. A képaláírásból szintén kiderül, hogy „több ezer elhurcolt magyarnak állít emléket a temetőben a faragott kopjafa" (Szacsvay-Szacsvay-Legeza é.n., 181). Visken Csík István tanító már meglévő kőből készült állandó síremléke mellé állítottak egy, a síremléktől több mint kétszer magasabb kopjafát is (Szacsvay-Szacsvay-Legeza é.n.,163). Egy, a világhálón szereplő hírből derül ki, hogy a Budapest-rákoshegyi testvérgyülekezet küldöttsége egy kopjafát ajándékozott a nagybakaiaknak, amelyre a kopjafa készítője „székely rovásírással” a közismert zsoltárének kezdősorait véste: „Tebenned bíztunk eleitől fogva".-'35 Ez az adat egyben azt is bizonyítja számunkra, hogy a kopjafaállítás szokásával a székely rovásírás használata is együtt járt, akárcsak nálunk. Az első kopjafák állítási alkalma tehát a kárpátaljai magyarságot legérzékenyebben érintő esemény, a málenykij robot volt. Mivel korábban még beszélni sem lehetett erről, a bekövetkezett politikai enyhülés adta lehetőséget azonnal kihasználták, hogy végre méltóképpen megemlékezzenek az elhurcolt áldozatokról, s mementóként emléket állítsanak a még élő hozzátartozók és leszármazottak. Hiszen alig volt család, akit ne érintett volna ez az esemény. Később más alkalomból is állítottak kopjafát. Többek közt erről tanúskodik egy szlovákiai magyar hetilapban megjelent tudósítás is, amelyet a kopjafákhoz kötődő új szokásokkal kapcsolatos alfejezetben fentebb már idéztem. A kopjafa talapzatába helyezett okirat szövege a következő: „A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége kezdeményezésére, Ungvár város önkormányzata képviselői testületének határozata értelmében e tér a magyar állam alapításának 1000. és Ukrajna függetlenségének 10. évfordulója tiszteletére és emlékére az Ukrán-magyar barátság nevet kapta. E kopjafa és emléktábla legyen mindörökre jele és bizonyossága nemzetünkhöz való hűségünknek, múltunk tiszteletének, annak, hogy történelmünk vállalásával, jelenünk építésével, a jövő hitével és reményével meg- 235 235 Esenyi Gábor: Hálaadó istentisztelet. Bereginfo 2004/29, 1. p. 164
