L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
11. A szlovákok és a hivatalos politika viszonyulása a kopjafához
A csallóközi Bősön szintén lebontásra ítélték a millecentenárium emlékére állított kopjafa formájú emlékművet. A járási hivatal az emlékmű lebontását azzal indokolta, hogy az építmény állítólag „közösségi érdekeket sért, irredentizmust szít és gátlón hat a szlovák-magyar együttélésre”. „Bősön a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya kezdeményezésére 1996-ban felállították Ferdics Gábor dunaszerdahelyi szobrász millecentenáriumi emlékművét. Az alig másfél méternyi kopjafa szerényen húzódik meg a falu egyik közterén. A kopjafa felállításához a község beleegyezését adta. Alig telt el néhány hónap, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Környezetvédelmi Szakosztálya 100 ezer koronás pénzbírsággal sújtotta a Csemadok TV-t, mert, idézzük: »az emlékmű felállításához a járási hivatal nem adott engedélyt«. Továbbá: »mivel nincs építkezési engedély, az emlékművet el kell távolítani« - áll az indoklásban."17/1 Az újságíró megkérdezte a Csemadok Dunaszerdahelyi TV jogi szakértőjét, dr. Világi Oszkár jogászt is arról, hogy vajon az állami szervek lebontathatják-e az emlékoszlopot: „Semmi esetre sem, hiszen a község beleegyezésével készült, s vitatható, hogy egy ilyen kisméretű létesítményhez szükséges-e építkezési engedély. Ha igen, akkor is létezik egy utólagosan kiadott építkezési engedély intézménye. Ajárási hivatal az emlékmű lebontását azzal indokolta, hogy az építmény állítólag »közösségi érdekeket sért, irredentizmust szít és gátlón hat a szlovák-magyar együttélésre«. Ezért építkezési engedélyről szó sem lehet. Ezek a vádak nem állják meg a helyüket. Hogy sértheti a közösségi érdekeket az emlékmű, ha a falu kilencven százaléka akarja? S megfordítva a kérdést: Vajon le szabad-e bontani egy olyan emlékművet, melyet a falu a szívébe zárt? Vitatható az is, hogy egy kétszáz-háromszáz kilométerre eső közösség érdekeit miképp sérti az emlékmű. Vagyis: közösségi érdek csupán egyetlen létezik: a hősieké! Az ő érdekeiket pedig nem sérti. Ebben az országban vannak emlékművek, melyek valóban sérthetnének közösségi érdekeket, de például a Tiso-emléktábla sem került eltávolításra. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye - melyet Szlovákia is aláírt - garantálja a kisebbségek kulturális értékeinek és emlékeinek megőrzését támogató kezdeményezéseket. Ha lehet ma utcákat elnevezni Szvátoplukról vagy Cirillről és Metódról, nekünk is jogunk van ápolni hagyományainkat - akár emlékművek felállításával is. Az ügyet tehát bírósági felülvizsgálatra adtuk. A pénzbírság miatt már az ősszel elindítottuk az eljárást, a lebontással kapcsolatban pedig a napokban fordulunk bírósághoz. A bírósági eljárásról és a döntésekről természetesen tájékoztatjuk a sajtót."174 175 A hivatalos szervek által az emlékművek lebontására hozott határozatot a gömöri Kecső településen a következőképpen játszották ki: 174 Mészáros Károly: Lebontják a bősi emlékművet? Csallóköz 1997/8, 1. p. 175 Uo. 148
