L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
7. A kopjafaállítás
szágon 2004 decemberében megvalósult, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáshoz137 138 kötődik. A szlovákiai magyar katolikusok Reménye, hetilapjában a következőképpen számoltak be erről az új jelenségről: „Jó Pásztor vasárnapján érkezett Köbölkútra az a katolikus és protestáns szimbolikával díszített vándor kopjafa, melyet a nemzeti megújulás jegyében indítottak útnak a zamárdi római katolikus egyházközség képviselői és az ottani polgári kör tagjai. Megfogalmazásuk szerint a 2004. december 5-i népszavazás feketén-fehéren megmutatta, hogy a nemzeti újjászületésre lélekben egyelőre csak néhány millió ember képes. E szomorú nemzeti látlelet sarkallta őket a magyarság egészét érintő feltámadási menet megszervezésére. A körülbelül kétezer kilométeres út áthalad minden Kárpátmedencei utódállamon és a tervek szerint pünkösd ünnepén érkezik Csíksomlyóra, a világ magyarságának legismertebb búcsújáró helyére. A menet gyalogosan, esetleg lóháton viszi a faragott kopjafát az egymástól 40 kilométeres távolságra lévő települések között. így lehetőség nyílik arra is, hogy az útvonal környéki települések nemzeti megújulásban bízó közösségei ráköthessenek egy településükre jellemző díszszalagot. Köbölkúton szentmise keretében vették át a Komáromból érkezett kopjafát (...)" TM Köbölkútról Visegrádra vándorolt tovább a kopjafa már a Köbölkút község címerével díszített szalaggal együtt. Kutatásaim során eddig még nem sikerült kiderítenem, hogy Csíksomlyóra érve mi lett a kopjafa további sorsa. A fenti példák alapján leszögezhetjük, hogy egyre több új szokás, ritualizált cselekvéssor kötődik a kopjafához, ami egyrészt az állítási alkalmak sokszínűségéből következik. Joggal feltételezhetjük, hogy az elkövetkező években ezek száma csak növekedni fog. 7.3. A kopjafák állítói, állíttatói és ajándékozói A művelődési táborok alkalmával készült kopjafák állítói a szervezők, azaz a művelődési, valamint egyetemi és főiskolás klubok, továbbá a Csemadok volt. Azáltal, hogy az 1989-es rendszerváltást követően az állítási alkalmak skálája is kiszélesedett, nagy mértékben kiszélesedett és megszaporodott az állíttatok tábora is. Önkormányzatok, a különféle politikai és kulturális szervezetek, valamint az egyházak és az iskolák, polgári társulások stb. váltak kezdeményezővé. Arra is volt példa, hogy az állíttatok magánszemélyek voltak. A Kassa közelében fekvő Magyarbődön Pazderák Bertalan református gyülekezeti tag készíttette el a község temetőjében nyugvó 1848-as honvédek emlékére a kopjafát: 137 A népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, mégpedig azzal a céllal, hogy a határon túli magyarokat automatikusan illesse meg a magyar állampolgárság. A kezdeményezést az ellenzéki Fidesz Magyar Polgári Párt is támogatta. A 2004 decemberében megvalósult népszavazás sikertelen lett. A magyarországi szavazók közömbössége, valamint a „nem”-mel szavazók miatt a szervezők és a határon túli magyarok zöme a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt „negatív kampányát" okolták. 138 Bokor Klára: Nemzeti újjászületés a feltámadás hitében. Remény 2005. május 8., 12. p. 125
