L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
7. A kopjafaállítás
hetőleg minél magasabb tisztséget betöltő politikus, vagy pedig a társadalmi és kulturális élet fontos képviselői jelen legyenek az ünnepségen, s ott lehetőleg beszédet is mondjanak. Az állíttatok úgy vélik, növeli tekintélyüket, ha ilyen emberek is részt vesznek ezen a rendezvényen. Hogy a kopjafa-állítási, majd később a koszorúzási ünnepségeknek milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az állíttatok és a szervezők, visszatükröződik az ünnepi műsor szerkezetében, tartalmában is. Szerényebb keretek közt és bensőségesebb hangulatban valósul meg az avatás a különféle művelődési, kézműves vagy cserkésztáborok alkalmával, nem követ olyan merev formát, mint a települések nyilvános rendezvényein. Azokat a kopjafákat, amelyeket ismert személyiség barátai állítanak, szintén egy kisebb avatási szertartás kíséretében avatják fel. így volt ez például a páti temetőben nyugvó Szűcs Jenő fotóművész sírjánál is, ahol a kopjafa készítője is a baráti körhöz tartozott. A felavatáskor a barátokon kívül természetesen a családtagok is jelen voltak. Verset is felolvastak és közreműködött a magyarországi Kaláka együttes egyik tagja is.127 7.2.1. A kopjafa mint többfunkciós emlékmű A kopjafákat egy vagy több esemény, évforduló kapcsán állítják. A történelmi évfordulókra, valamint a háborús emlékként állított kopjafáknál évente, vagy pedig kerek évfordulókon koszorúznak, de aránylag gyakori jelenségnek számít, hogy az avatást követő időszakban egészen más jellegű rendezvényt is tartanak mellette. Ahol például még nincs 1848-as kopjafa vagy emlékmű, a már meglévő, más alkalomból/alkalmakból állított emlékoszlopnál tartják a megemlékezést. A nemesócsai kopjafát például annak emlékére avatták, hogy a helyi alapiskola Móra Ferenc nevét vette fel, de később már itt emlékeztek meg az 1848- as forradalomról és szabadságharcról is. Apácaszakállason, Dunamocson, Gútán, Ógyallán, Párkányban, Perbetén stb. például a millenniumi kopjafánál tartják a március 15-i megemlékezést, Komáromszentpéteren pedig a kommunizmus áldozatainak emlékére állított kopjafánál. A gömöri Hosszúszón a háborús emlékműnél, Vágfüzesen pedig a község létrejöttének 30. évfordulójára és a Hídverő Napokra állított kopjafánál koszorúztak március 15-én. Ógyallán a millenniumra állított kopjafánál koszorúztak az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából is. A 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafák egy részénél évente két alkalommal is koszorúznak, gyakran október 6-án is. A várhosszúréti kopjafákból álló háborús emlékművet a helyi búcsú alkalmával is megkoszorúzták, sőt emlékbeszéd is elhangzott: 127 Nagy Géza szíves szóbeli közlése. 120