L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
7. A kopjafaállítás
7.2. Az állítási ünnepség A kopjafák állítása a kezdetektől fogva meghatározott rendet követ, amely idővel részben módosult, de a mai ünnepségektől több mozzanatában is eltért. A rendszerváltás előtti alkalmakkor a kopjafát a táborlakók - általában a szervezők - szállították a helyszínre. Ők mentek legelöl a rudakra helyezett kopjafával, a táborlakók pedig utánuk haladtak (38. kép). A szervezők készítették elő égetéssel a kopjafa földbe kerülő végét is, s természetesen a gödröt is ők ásták ki. A kopjafánál valamelyik táborvezető mondta el gondolatait a lezajlott táborral kapcsolatban, néha egy-egy vers is elhangzott (XV. tábla, 1. kép). A Csemadok-funkcionáriusok csak nagyon ritkán mondtak itt beszédet. Politikusok egyáltalán nem vettek részt az avatáson, így ez a szokás sokkal bensőségesebb volt. A művelődési táborokban sohasem koszorúzták meg a kopjafát, de arra volt példa, hogy virágcsokor került a tövébe. A Latorca-parti nyári művelődési tábor befejezéseként „A csicseri művelődési ház előtt énekszó és szavalat kíséretében állították fel a tájegység népművészeti hagyományaiból merített motívumok alapján kifaragott emlékoszlopot" - tudósított az újságíró.116 A rendszerváltás után jelentősen megváltozott az avatási ünnepség forgatókönyve, ma már szinte elképzelhetetlen egy községi kopjafaavatás közéleti szereplők nélkül, s a ritka kivételtől eltekintve gyakran mond beszédet egy-egy parlamenti képviselő vagy vezető politikus is. A kopjafaállítás ünnepi alkalomnak számít, ebből következik, hogy a rövidebb-hosszabb kultúrműsor elmaradhatatlan részévé vált a felavatási szertartásnak. A kopjafák jóval az ünnepség megkezdése előtt a helyükön állnak (néha már egy nappal előtte is), s általában ugyanúgy fehér lepellel takarják le a felavatás előtt, mint ahogyan az emlékművek, a szobrok esetében is gyakorlat (XVIII. tábla, 3. kép). A temetői kopjafákra az elhunyt fényképe is rá szokott kerülni. így volt ez például Baracán, Agócs Béla pedagógus kopjafájának avatási szertartásán/ünnepségén (13. kép). Az ünnepi beszédet általában maga a polgármester, esetleg az önkormányzat valamelyik képviselője tartja, de egyre gyakoribb, hogy erre a feladatra a politikai vagy társadalmi élet valamelyik nevesebb képviselőjét kérik fel. Komárom környékén nagyon sok kopjafánál mondott beszédet Gáspár Tibor nyugalmazott gimnáziumi tanár. Gyakori résztvevői a kopjafaavatásoknak a magyarországi közéleti személyiségek, politikusok is, s a pozsonyi magyar nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet vezető tisztségviselői ugyancsak sokszor megfordultak már ezeken a rendezvényeken. Bátorkeszin Boross Péter volt magyarországi miniszterelnök beszédet is mondott: 116 Molnár Sarolta: Három nap a Latorca partján. Hét 1983/42, 7. p. 113
