Liszka József: Národopis Maďarov na Slovensku - Interethnica 5. (Komárno-Dunaszerdahely, 2003)
II. Dejiny národopisného výskumu madarských oblastí na Slovensku
točne aj slovenského) národopisného záujmu, k čomu samozrejme možno nájsť vysvetlenie, hoci spomenutých autorov možno považovať skôr za intuitívnych, než za uvedomelých bádateľov ľudovej kultúry. V každom prípade tento štátoznalecko-štatistický smer, ktorý možno považovať v podstate za predchodcu neskoršej etnografie (vedy o materiálnej kultúre), prešiel celou Európou. Za druhý prameň vzniku nášho vedného odboru možno označiť uvedomelý národopisný záujem, ktorý sa začal rozvíjať pod spoločným vplyvom jednak zo západu prichádzajúcich osvietenských a romantických ideí (najmä tvorba Percyho, Herdera a bratov Grimmovcov), jednak vplyvom vnútornej spoločensko-politickej „naladenosti”. Pre toto obdobie je charakteristické, že objavenie iných javov ľudovej kultúry (predovšetkým žánrov ľudovej slovesnosti) sprevádzali početné nadšené výzvy, novinové články nabádajúce na výskumy, vypísanie rôznych súťaží. Ich veľká časť sa viaže na neskoršie „maďarské oblasti Slovenska”. Stačí poukázať na mnohokrát citovanú výzvu v bratislavskom Magyar Hírmondó z roku 1782 na výskum ľudových piesní. t. Tudatnáuybfli dolgok. Ha a Magyar Hírmondó valaha, Nemzetének bets £i Iccére , hafznára és gyönyörÜfégére válandó dolgot hirdetett avagv hirdethetett; ha a tudós vagyis a tudományokban» gyönyörködd jó Hazafiakat, valamikor valamclly jól intézett munka crár.t való figyehncícsfégre fel-indíthatta . tnoft valóbann ollyan dolognak jelentésdhez vagyon fzerestséje. Mclíynek-is annál inkább örül, hogy ez cfz.ter.d5 clejénn Tudományból* íúdósifásait azzal kezdheti; mennél nagyobb va!a már régtől fogva reá vágyódása, a minthogy erről még emlékezni fognak azok, a kik az el-műit cfztend 'benn költ Leveleit olvaiták. Mi légyen az , czcr.túi meg-mondom ; ininek-mánna néniéi! veknek kedvekért, a kik fetmnit helyesnek nem tartanak, ha tsak a tanultabb Európai Nemzeteknél annak másfát nem látták, ezeknek példásokból a dolognak méltó-voltát mcg-inuMtándoin, Tudva vagyon, minéntö nagy fzorgabnatosfággal gyűjtögetik az Áíiglusok és a Francziák, ncau tsak az E öíi-34 ............. önnön magok eleiknek regi verseiket s énekjeiket; hanem a távoly lakozó nepekéit-is, Az Olafzoknak ba- Jbnló igyekezetek nem kevésbé esméretes. Hit a Németeket avagy fzbkfég-é elő hoznom? holott tnindcnekj valakik ezeknek, nevezeíesfebb könyveiket blvafták* gyakorta éfzrc vehették, minémü nagy betsbenn legyenek miiek a Végi Német hiftóriás, mesés s több afféle énekek, Ki nem tudja, mint kaphak Ök a köz népnek izájábann forogni l'zokott régi vcrfckcan, menyeknek VtàkshrttY a nevezetek? Ezeket pedig leg-inkább attól az időtől fogva kezdették clö-keresni s hafzonnt fordítani «, miólta az 0 faját nyelveket-, s azonn, az ékes tudományokat littatoson gyakörolyják. Altaljában valartii tsak eredeti, nem másból vétetett, akar-mclly nyelvenn légyen meg-írva, mind az méltónak ítéltetik a fel-földi Tudósoktól, hogy világra hozattasfék, Ha már azon emlétett Nemzetek, a kiknek fern nyelvek többé nem mlvcktlen, ícm pedig a tudomány dolgában» kölnit régi aprófág írásokra nintsen oily nagy fzíiklégek , még-is mind a nyelvnek mind a tudományoknak gyarapodása végett, valami nevezetesfet találnak a régi címe-fzülcmények között, mind azt clö véfzik s kedvesen fogadják: hát miuékfttik Magyaroknak, a kik (mi ragadás benne?) azokat, fem cgygyikre fém máikra nézve még utol nem crtí-k, avagy nem fz ük fég-č azont isslckcdníinK ? holott, kivált Ízilletett nyelvünkre nézve, tnelly a fö renditektől minteg/gy árvául hagyatott, igen is i'zÚkölkíiriünk afféle fcgédefc nélkül, nesn-is bírunk olly igen fokkal, hogy előttünk élt Hazánk-fiainak jelesfebb kőlteményjcikei képes volna meg-vetnünk , vagy-is azoknak fofcfágokiól «l-ijedRitnk. —- Avagy nem érdemlcnc-é tehát az, mi tS- lünk köfzöiictct és fejedelmet ; a ki a jelesfebb Magyar verseket, valamellyek inmt-amott 'találtatnak, Öfzve* ízed-Výzva na výskum ľudových piesní v bratislavskom Magyar Hirmondó (1782) 36
