Liszka József: Národopis Maďarov na Slovensku - Interethnica 5. (Komárno-Dunaszerdahely, 2003)

II. Dejiny národopisného výskumu madarských oblastí na Slovensku

točne aj slovenského) národopisného záujmu, k čomu samozrejme možno nájsť vysvetlenie, hoci spomenutých autorov možno považovať skôr za intuitívnych, než za uvedomelých bádateľov ľudovej kultúry. V každom prípade tento štátoz­­nalecko-štatistický smer, ktorý možno považovať v podstate za predchodcu neskoršej etnografie (vedy o materiálnej kultúre), prešiel celou Európou. Za druhý prameň vzniku nášho vedného odboru možno označiť uvedomelý národo­pisný záujem, ktorý sa začal rozvíjať pod spoločným vplyvom jednak zo západu prichádzajúcich osvietenských a romantických ideí (najmä tvorba Percyho, Herdera a bratov Grimmovcov), jednak vplyvom vnútornej spoločensko-politickej „naladenosti”. Pre toto obdobie je charakteristické, že objavenie iných javov ľudovej kultúry (predovšetkým žánrov ľudovej slovesnosti) sprevádzali početné nadšené výzvy, novinové články nabádajúce na výskumy, vypísanie rôznych súťa­ží. Ich veľká časť sa viaže na neskoršie „maďarské oblasti Slovenska”. Stačí poukázať na mnohokrát citovanú výzvu v bratislavskom Magyar Hírmondó z roku 1782 na výskum ľudových piesní. t. Tudatnáuybfli dolgok. Ha a Magyar Hírmondó valaha, Nemzetének be­ts £i Iccére , hafznára és gyönyörÜfégére válandó dolgot hirdetett avagv hirdethetett; ha a tudós vagyis a tudományokban» gyönyörködd jó Hazafiakat, valamikor valamclly jól intézett munka crár.t való fi­­gyehncícsfégre fel-indíthatta . tnoft valóbann ollyan do­lognak jelentésdhez vagyon fzerestséje. Mclíynek-is annál inkább örül, hogy ez cfz.ter.d5 clejénn Tudo­mányból* íúdósifásait azzal kezdheti; mennél nagyobb va!a már régtől fogva reá vágyódása, a minthogy er­ről még emlékezni fognak azok, a kik az el-műit cfz­­tend 'benn költ Leveleit olvaiták. Mi légyen az , c­­zcr.túi meg-mondom ; ininek-mánna néniéi! veknek ked­vekért, a kik fetmnit helyesnek nem tartanak, ha tsak a tanultabb Európai Nemzeteknél annak másfát nem látták, ezeknek példásokból a dolognak méltó-voltát mcg-inuMtándoin, Tudva vagyon, minéntö nagy fzorgabnatosfággal gyűjtögetik az Áíiglusok és a Francziák, ncau tsak az E öíi-34 ............. önnön magok eleiknek regi verseiket s énekjeiket; hanem a távoly lakozó nepekéit-is, Az Olafzoknak ba- Jbnló igyekezetek nem kevésbé esméretes. Hit a Né­meteket avagy fzbkfég-é elő hoznom? holott tnindcnekj valakik ezeknek, nevezeíesfebb könyveiket blvafták* gyakorta éfzrc vehették, minémü nagy betsbenn le­gyenek miiek a Végi Német hiftóriás, mesés s több affé­le énekek, Ki nem tudja, mint kaphak Ök a köz nép­nek izájábann forogni l'zokott régi vcrfckcan, meny­eknek VtàkshrttY a nevezetek? Ezeket pedig leg-inkább attól az időtől fogva kezdették clö-keresni s hafzonnt fordítani «, miólta az 0 faját nyelveket-, s azonn, az ékes tudományokat littatoson gyakörolyják. Altaljában valartii tsak eredeti, nem másból vétetett, akar-mclly nyelvenn légyen meg-írva, mind az méltónak ítéltetik a fel-földi Tudósoktól, hogy világra hozattasfék, Ha már azon emlétett Nemzetek, a kiknek fern nyelvek többé nem mlvcktlen, ícm pedig a tudomány dolgában» kölnit régi aprófág írásokra nintsen oily nagy fzíiklégek , még-is mind a nyelvnek mind a tu­dományoknak gyarapodása végett, valami nevezetesfet találnak a régi címe-fzülcmények között, mind azt clö véfzik s kedvesen fogadják: hát miuékfttik Magya­roknak, a kik (mi ragadás benne?) azokat, fem cgygyikre fém máikra nézve még utol nem crtí-k, avagy nem fz ük fég-č azont isslckcdníinK ? holott, kivált Ízil­letett nyelvünkre nézve, tnelly a fö renditektől mint­­eg/gy árvául hagyatott, igen is i'zÚkölkíiriünk afféle fc­­gédefc nélkül, nesn-is bírunk olly igen fokkal, hogy előttünk élt Hazánk-fiainak jelesfebb kőlteményjcikei képes volna meg-vetnünk , vagy-is azoknak fofcfágokiól «l-ijedRitnk. —- Avagy nem érdemlcnc-é tehát az, mi tS- lünk köfzöiictct és fejedelmet ; a ki a jelesfebb Ma­gyar verseket, valamellyek inmt-amott 'találtatnak, Öfzve* ízed-Výzva na výskum ľudových piesní v bratislavskom Magyar Hirmondó (1782) 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom