Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században

1773-ban az úrbéri bevallást is németül tették. A szórványnémetség a megye északi felében lakott.64 Tiszta német községek nincsenek, Szalóc (magyar-német) és 1715-1720-as megoszlásának kivételével minden településen harmadik etnikumként van jelen (pl. Rédova: szlovák-rutén-német). 1773-ban az úrbéri névsorok szerint a németek számaránya csupán három-négy százalék Gömörben (lia 1976, I. 457-460).

Röviden utalni kell a XVIII. századi megyei etnikai kép felvázolásánál Gömör északi településein vlach jogon élő ruszinokra is. Az etnikai kevertség számszerű értékeinek megállapítási kísérleténél már említettem a ruszin településeket. Hankova, Rédova, Márkuska, Feketelehota, Závadka, Muránylehota, Murányzdichava, Koprás, Polonka ruszin lakossága a XVII—XVIII. században elszlovákosodott (Paládi-Kovács 1996, 64-65), Sumjác, Telgárt, Vernár, Pohorella, Polonka, Pacsa, Uhorna ruszinsága pedig a XVIII. században éppen az asszimilálódás útján, „átmeneti” állapotban volt.65 A korabeli lexikonokban (Vályi) már vagy elegyesnek (lásd feljebb), vagy tótnak vannak feltüntetve (kivétel: Telgárt tót-orosz) ezek a községek, a XIX. század közepén írt szótárában Fényes mégis jelzi egyes falvak esetében a ruszin lakosságot66, bár nyelvi asszimilálódásuk ugyanennek a századnak a második felére teljesen befejeződött. Csak a felekezeti hovatartozás (görög katolikus) maradt az egyetlen statisztikailag megfogható hordozója az 1900-as népszámlálásban annak, hogy egykor itt (Sumjác, Telgárt, Vernár)67 a szlovákságtól eltérő nemzetiség élt (Bartha 1991, 47-49).

Csupán kis epizódja a század gömöri etnikai folyamatainak a lengyel telepesek megjelenése a XVIII. század legvégén alapított falvakban: Ám Forgácsfalva, Ottilia, Drabszkó lengyel lakói szintén beolvadtak a szlovákságba (Hunfalvy 1867, 89; Vende é. n„ 48; Bődi 1991, 85-86).

A következő és igen bonyolult feladat annak a kiderítése, hogy a felvázolt etnikai folyamatok mögött milyen népességszámok húzódnak. Az első, teljes körű 1784-1787-es magyarországi népszámlálásig csak a háztartások számából következtethetünk az összlakosságra. Különböző szorzókat használtak és használnak a statisztikusok, hogy megállapítsák egy-egy terület vagy akár az ország háztartásokból kikalkulálható teljes létszámát.

64 Dobsina településtörténetéről, települési szerkezetéről: Lux 1921, 129-137.

65 Nagy az időponti bizonytalanság a ruszin falvak asszimilációjával kapcsolatban. Bár nem lehet egy asszimilálódási folyamatot egy évhez, évtizedhez kötni, általános tendenciaként megállapítható, hogy ez a folyamat a XVIII. század végére lezajlott. Ha a névelemzéseiben már nem emeli ki külön az északi vlach településeken élő ruszinok neveit. Azokat a beolvadás után szlávként tünteti fel. Véleménye szerint az asszimiláció az úrbérrendezésig (1773) már lezajlott. - lia 1946, III. 153, 209, 217-220; 1969, IV. 59-60. Idézi: Paládi-Kovács 1973, 331.

66 Fényes 1851, IV. 45. Sumjác - orosz falu; Fényes 1851, IV. 193. Telgárt - orosz falu; Fényes 1851, IV. 293. Vernár - orosz falu.

67 Pl. Sumjác 2335 szlovák lakosából 1627 volt 1900-ban görög katolikus. - A Magy. Kor. Orsz. 1900. évi... 227.

43