Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
gazdasági folyamatokban bfr döntő jelentőséggel, ám vizsgált megyénk kapcsán ennek egy másodlagos: etnikai vonzata is van, mivel az új határvonal zárt magyar etnikai térszerkezetet szelt ketté, azaz színmagyar falvak, területek hosszú évszázadokon keresztül kialakult gazdálkodását, déli kapcsolatrendszerét alakította át vagy szüntette meg. Az államhatár népességi szempontból a mai napig hatással van Gömör etnikai fejlődésére. A Magyarországnál maradt és a szlovák oldalra esett gömöri, határ menti települések kapcsán Éger György végzett népesedési kutatásokat (Éger 1990, 75-96). Az elcsatolt Abafalva, Csíz, Hanva, Kövecsecs, Méhi, Naprágy, Sajólénártfalva, Sajórecske, Sajószentkirály és Velkenye kapcsán megállapítja, hogy ez a térség demográfiailag már a trianoni döntést megelőzően is stagnált, amit a határmegvonás tovább erősített. Csak azok a községek tudtak népesedési növekedést felmutatni, melyek a Sajó völgyében, jó forgalmi helyzetben - főút, vasút - fekszenek (Sajószentkirály és Kövecsecs). Hasonlóan a népesedési stabilizációhoz, már 1920 előtt megfigyelhető a gömöri térségben a városok elszívó erejének növekedése (Kászonyi 1928, 353). Az új államhatár azonban ezt a tendenciát is felerősítette, mivel a szlovák oldalon maradt községek Putnok elvesztésével regionális kereskedelmi, szolgáltató és járási központ nélkül maradtak (Kovács 1990, 8; Süli-Zakar 1992, 49). A térséget ezért a két világháború között fokozottan érintette az északabbi szlovák városok népességelszívó ereje, a városok felé irányuló mobilitás (Kocsis 1988, 143) (22. táblázat). 22. táblázat Település A magyar lakosság számának változása 1880-1980 között138 Zmena počtu maďarských obyvateľov (1880-1980) Die Veränderung in der Einwohnerzahl der Ungarn im Komitat (1880-1980) abszolút változás (fő)relatív (%) Csíz 15 3,1 Hanva-114-12,9 Hubó-183-43,7 Naprágy-297-52,5 Sajólénártfalva 6 1,1 Velkenye-217-42,3 Abafalva Sajószentkirály139 Sajórecske 166 13,0 Kövecsecs 7 2,2 Méhi 24 4,1 Összesen-593-10,6 Mivel etnikailag a gömöri államhatár mentén fekvő térség homogén magyar, természetesen magyar elvándorlásról és elöregedésről van szó. Azonban - mint a fenti táblázatból látható - Gömör és Kis-Hont etnikai szerkezete és nemzetisé-138 Éger György táblázata alapján. A részletes adatokat lásd Éger 1990, 91. 139 1975-ben összevonták a három települést. 88