Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
18. táblázat Az etnikai megoszlás változása (1910-1921) Zmena etnického členenia (1910-1921) Die Veränderung des ethnischen Bildes der hervorgehobenen Siedlungen (1910-1921) település év összesen magyar szlovák egyéb Csomatelke 1910 706 584 101 21 1919 533 523 9 1 1921 571 560 8 11 Csúcsom 1910 383 344 36 3 1919 372 339 18 15 1921 388 348 16 24 Felsősajó 1910 537 36 484 17 1919 647 96 516 35 1921 541 14 516 11 Sajóháza 1910 554 348 164 42 1919 600 367 200 33 1921 618 460 142 16 6. ábra. A magyarok arányának változása (1910-1921). Zmeny pomeru maďarského obyvateľstva (1910-1921). Die Veränderung des Prozentteils der Ungarn in den hervorgehobenen Siedlungen (1910-1921) Csomatelke Csúcsom Felsősajó Sajóháza S 1910 □ 1919 □ 1921 A fenti települési elemzést még azzal is ki kell egészíteni, hogy az 1910-es és az 1919-1921-es nemzetiségi felvétel között a minősítés módjában különbség van. A három adatsor között felmerülő, esetleg tudatos torzításnak is feltételezhető eltérések egy része abból is adódhat és adódik, hogy az anyanyelv szerint regisztráltak nagysága a nemzeti kisebbségek (!) esetében többnyire nagyobb, mint a nemzetiségük szerint mért számuk (Dávid 1994, 108-109).115 Az 1919-es népszámlálási adatok alapján megszerkesztett nemzetiségi térképen az etnikai határ déli, gömöri magyar többségű lánca tehát a következő: Osgyán-Balogpádár-Felfalu-Deresk-Gice-Csetnek-Berzétekőrös-Csucsom. A fenti települési elemzések azonban kimutatják, hogy ez a nemzetiségi határ -115 A szerző éppen szlovákiai példán vezeti végig az anyanyelvi és a nemzetiségi felmérés közötti különbséget. 79
