Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században
közigazgatásban használható helységnévtár elkészítése, és nem az akkor érdektelennek számító nyelvi viszonyok feltérképezése volt elsősorban a cél).74 A lexikonnak tehát a XVIII. században még nem az volt az elsődleges rendeltetése, hogy abból nyelvi-etnikai térképeket szerkesszenek. Jó példa a leírtakra (hogy csak a későbbi századokban vált igazán fontossá a XVIII. század nemzetiségi szempontú ábrázolása) az a vita, mely a századunk első felében robbant ki egy etnikai térképről, amely Magyarország nemzetiségi viszonyait tünteti fel a Lexikon locorum... alapján. Ebből a térképből metszettem ki Gömör vármegyét, és ezzel mutatom be, hogyan látták nem magyar kutatók a XVIII. század nemzetiségi (nyelvi) állapotait Gömör esetében. 1911-ben Petrov orosz demográfus szerkesztett tehát a helységnévtár adataiból térképet a magyarországi rutén nyelvhatár 1773-as ábrázolására, és ezt olyan pontosan tette, hogy a lexikon 1920-as kiadásának előszavába be is kerül Petrov neve, mint olyan kutatóé, aki elismeri a lexikon nyelvi adatainak megbízhatóságát, és aki „világot derített egy magyar nemzetiségnek igaz történetére” (Lex. loc. regn. Hung. 1920, IV.). Petrov, már a csehszlovákiai emigrációjában, 1924-ben még egy etnikai térképet szerkesztett az 1773-as helységnévtárból (Petrov 1924; 1928), amit viszont ekkor a magyar kutatók éles kritikával fogadtak (7. térkép). Jócsik egyenesen úgy véli, hogy Petrov iskolát teremtett a későbbi cseh és szlovák nemzetiségű kutatóknak az etnikai adatok torz térképre vitelében (Jócsik 1943, 4).75 Jócsik átfogó kritikát ad a térképről, s úgy véli, hogy Petrov több súlyos torzítást követett el a térkép megalkotásánál. Az első, hogy a nemzetiségeket jelölő színfelületek nem követik a községhatárokat, hanem azokon - általában a magyarság és a németség rovására - túlnyúlnak. A második, hogy Petrov nem a helységnévtárnak megfelelően jelöli a települések nyelvi hovatartozását.76 74 Fontos kiegészítő kötet az 1767 óta folyó úrbérrendezéshez is. 75 Ezzel szemben Kniezsa Petrov ugyanezen térképéről és az etnikai kérdések petrovi megközelítéséről nagyon pozitívan nyilatkozik. - Kniezsa 1941, 37. 76 A harmadik fő hiba pedig Jócsik szerint, hogy Petrov olyan településeket tüntet fel szlovák névvel, melyek 1773-ban még nem volt szláv neve (a szlovákok telepítése tehát csak röviddel a lexikon létrejötte előtt történt), és ezért a majd kétszáz évvel későbbi szlovák terminológiát használja. Jócsik könyvéhez előszót írt Fali szerint Petrov célja ezzel az volt, hogy már az 1773-as nemzetiségi állapotokkal igazolja a mai (1924) Csehszlovákia létezését. Petrov az eredeti térképén Gömör megye esetében csak azokat a településeket tünteti fel precízen szláv névvel, melyek a helységnévtárban is szlávnak vannak jelezve, azaz van szláv nevük is (kivéve a fent említett Kuntapolca). Az általam megrajzolt 1773-as térképen és a mellékelt (a lényeget érintetlenül hagyva átszerkesztett) Petrov-térképeken minden községet a magyar nevével vettem fel. - Jócsik 1943, 4-12. Jócsik kritikai munkájának fő súlya Nyugat-Szlovákiára, Surány környékére esik. 51
