Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században
Vályi kötetei a századvég nemzetiségi állapotait tükrözik. Hogy százalékos értékeket az egyes településekre és kategóriákra meg lehet adni, az annak köszönhető, hogy Ha Bálint a nevek alapján körültekintően feldolgozta az úrbéri tabellák (1773) névsorait (lia 1944-1969, II—IV.).37 Ezekkel az eredményekkel egészítettem ki Vályi húsz évvel későbbi települési felmérésének az általa vegyesként ítélt helységeit. Az úrbéri táblák neveinek és Vályi értelmezésének összevetése azonban több problémát is magában hordoz. Az egyik szembeötlő nehézség, hogy a rovatokban kiugróan „nem odaillő” települések is vannak (nagy az értékszórás). Ennek okait egyrészt a két adatbázis között eltelt húsz évben (beköltözések),38 másrészt a Vályi által használt források úrbéri eredményeitől eltérő anyagában kell keresnünk.39 Harmadszor az úrbéri felmérés névanyagából hiányzó nemesek száma is több százalékkal módosíthatta Vályi községekre vonatkozó későbbi nemzetiségi megítélését. Negyedszer pedig ezek csak családnevek, hogy egy-egy név mekkora nagyságú családot takar, a szaktudomány csak átlagszámokat tud megadni (Dávid 1957, 145-200). Ezek a problémák azt eredményezik, hogy a számok itt is tájékozódási jellegűek, és csak „valamelyest" adják vissza az etnikai jelleget. A vázolt forráskritikát ki kell még azzal a felvetéssel is egészíteni, amelyre nem tudunk választ adni: Miért éppen ezek a települések szerepelnek Vályinál az etnikai kevertség mértékét jelző' valamelyik osztályban? A gömöri úrbéri névsorok majdnem az összes településen vegyesek, és sok helységben - nem is elhanyagolható számban - említenek az adott helységben élő etnikumtól eltérőhöz tartozó családfőket,40 mégsem szerepelnek a kevert osztályok egyikében sem. A felsorolt nehézségek miatt úgy jártam el, hogy a Vályi által kialakított kategóriák statisztikai értékeinek megállapításához a sok bizonytalanként feltüntetett név miatt (ami az etnikai arányokat módosíthatja) az egyes kategóriákban szereplő települések százalékainak átlagát vettem. Az első rovatban a szinte színtiszta szlovák községek szerepelnek. A magyarok aránya (átlagos arány) tíz százalék alatt marad. A sor másik végén álló, ellentétes etnikummal meghatározott hasonló kategóriában (elegyes magyar) vi37 A nevek etnikai elemzése a negyedik kötetből már kimaradt. 38 Az 1773-as évet követő szlovák betelepülés problémájával Ha azoknál a községeknél találkozik, melyek nem szerepelnek az úrbéri névsorokban, és ezek népességi adatait csak az 1828-as összeírásból kaphatta meg. lia felhívja a figyelmet arra, hogy a kapott számok már nem hasonlíthatók össze az ötven évvel azelőttiekkel, minthogy a század végén meginduló szlovák bevándorlás már módosította a községek etnikai megoszlását. - Ma 1976, I. 428. 39 Vályi nem saját tereptapasztalataira, hanem a tíz évvel azelőtti (1786), igen hiányos Korabinszky-lexikonra, közvetlenül a vármegyétől és szolgabírói járásoktól kért jelentésekre és az egyházmegyék adataira támaszkodott, amely adatbázisokat szintén lehetséges, komoly hibaforrásként kell értékelnünk. - Vályi 1799, II.; Batizi 1935, 29; Kovacsics 1963, 11. - Bár meg kell említenünk, hogy már az ő számára is rendelkezésre állt az úrbéri táblák névanyaga. 40 Pl. elég csak a mezővárosokat említeni. 29
