Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
Ugyanennek a századnak (XIX.) a második felére és a huszadik századra az adatokat az 1880-as, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1980-as és 1990-es magyar népszámlálások adatai adták. Az országtól elcsatolt megyerész nemzetiségi képét alapvetően az 1919-es, 1921-es, 1930-as, 1980-as, 1991-es csehszlovák népszámlálásokból lehetett az etnikai térképeken rekonstruálni. A huszadik század második felében (1950, 1960, ill. 1961, 1970) nagy adathiányba ütközünk. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem készültek település szintű nemzetiségi, anyanyelvi adatokat tartalmazó kötetek (Magyarország), vagy azokat titkosították (Csehszlovákia). Az egyes fejezeteknél egyrészt még a felhasznált további töredéket és „apró” forrást is említem, másrészt annak is hangot kell adni az egyes korszakok feldolgozásánál, hogy az adott statisztikai adatsorok az anyanyelv vagy a nemzetiség alapján lettek-e felvéve, mert ez a két adat nem takar feltétlenül azonos etnikai képet, és ez a különbség a térképek összehasonlíthatóságát is befolyásolja. A települési etnikai térképek elkészítéséhez felhasznált számsorok felvételét a módszertani részben már ismertettem, melynek lényege tehát, hogy a hivatalos statisztikák mögé szerettem volna pillantani a helyi tapasztalatokból, felgyújtott vélekedésekből nyert adatokkal. A határ mint térprobléma. Az etnikai, a nemzetiségi, a nyelv- és a kulturális határ jelentése Az országhatárok térproblematikájának külön fejezetet szentel a politikai földrajz (Ante 1981, 104-125). Térségünkben azért is van nagy jelentősége a határok vizsgálatának, mert a Párizs környéki békék eredményéként megszületett, államokat elválasztó, mesterségesen kijelölt vonalak a szomszédos országok közötti feszültségek legfőbb forrása. Különböző vélekedések vannak arról, hogy mit tekinthetünk jó és mit rossz államhatárnak. Közép-Európában a „jónak" tekintett természeti tájhatárok (tenger, folyó, hegy) vagy egységes gazdasági körzetek mint államhatárok szerepét háttérbe szorítja a tiszta politikai-etnikai határokra való törekvés.29 Ám az első trianoni sokk kiheverése után hazánkban felismerték, hogy a nemzetiségi kérdés ilyen irányú, azaz területi (tér) megoldása nem vezethet megnyugtató eredményre, mivel egyrészt nem lehet Közép-Európa tarka etnikai képét egyértelmű politikai-nemzetiségi határokkal feldarabolni, másrészt az etnikai határ mozog, ezért nem lehet azokat stabil, mindenkorra érvényes politikai határokká emelni (Vilmos 1929, 61-79; Rónai 1941, 110-111). 29 Lásd napjainkat, a felbomlott Jugoszláviát. - Kocsis 1993b. 23
